Egy hajszál választotta el a szatmári Semeniuc Stepahniet attól, hogy bekerüljön az X-Faktor élő adásába. Az énekesnővel a tehetségkutatós élményeiről, jövőbeni tervekről beszélgettünk.

— A mentorházas megmérettetés a nyár közepén zajlott, azaz volt időd megemészteni a kieséseddel járó csalódottságot. A hétvégi adás viszont feltéphette a „régi sebeket”. Hogy érzed magad?

— A vasárnapi adás után újra előjöttek bennem az érzelmek, izgalmak, melyeket a mentorházban átéltem. Ismét sírni kezdtem, amint a felvételeket néztem, de aztán átgondoltam az egészet, és végül elmondhatom, hogy nagyon örülök, boldog vagyok, hogy mindezt elértem.

— Nyugtass meg minket. Folytatod az éneklést, ugye?

— Ez így van, nem hagyom abba. Amíg élek, folytatom.

— Miért pont az X-Faktor? Miért most?

— Úgy éreztem, most jött el ennek az ideje. A tavalyi széria elmaradt, ezért úgy döntöttem, idén megpróbálom. Mindig is rajongtam ezért a tehetségkutatóért, ez a legnívósabb műsor az összes közül. A kezdetek óta figyelemmel követem, és mindig is nagy álmom volt, hogy egyszer én is felléphessek arra a színpadra, és részt vegyek a műsor különböző fordulóiban.

— A meghallgatáson azt mondtad a mentoroknak, hogy a szüleid nem támogattak téged az éneklési pályádon. Változott azóta a helyzet?

— Szerencsére nagyon sokat javult a helyzet. Sikerült nekik bebizonyítanom, hogy valóban komolyan gondolom az éneklést, és tényleg ezzel akarok foglalkozni. Az élő adásba való bekerüléssel viszont már magamnak akartam bizonyítani, hogy mégis van helyem ezen a pályán. Egyébként olyan is előfordult már, hogy a szüleimnek azt hazudtam, hogy szórakozni megyek a barátaimmal, közben pedig a zenekarommal játszottunk egy kocsmában. Ezt azóta már ők is tudják, és mosolyogva fogadták.

— Idézem Tóth Gabit, a mentorodat: „Hidd el, hogy nagyon jó vagy, és neked itt a helyed”, „Sosem volt még ilyen jó ez a lány”. Ennek ellenére úgy döntött, nem visz magával az élő showba. Miért lehetett ez?

— Erre a kérdésre még most sem tudom a választ. Továbbra sem tettem le arról, hogy a közösségi oldalán rákérdezek arra, hogy mi miatt döntött a kiesésem mellett, mert nekem még mai napig sem egyértelmű a dolog. Talán hiányolt valamit belőlem, nagyobb kihívást keresett, ami szerinte Vincze Alíz Lizában megvan.

— Ha már itt tartunk, mit gondolsz a három továbbjutóról?

Mindhárman más karakterek. Nagyon megkedveltem őket. Van közöttük poposabb, alternatívabb alkat, nagyon változatos hármas. Lizával kapcsolatban csak annyit mondhatok, nagyon bírom őt, szerintem Magyarországnak szüksége van egy hasonló énekesre, figurára, mint Alíz. Azt eddig megszokhattuk, hogy a tehetségkutatókban popsztárokat kerestek, de most végre van valaki, aki az alternatív műfajt képviseli. Nagyon bízom benne, és szurkolok neki, csakúgy, mint a többi lánynak.

— Hogyan tovább? Mi jön ezután az életedben?

Nagy terveim vannak. Hatalmas löketet adott nekem az X-Faktor. Sosem gondoltam volna, hogy egy tehetségkutató ekkora hatással lehet az ember személyiségére. Nem hittem, hogy ennyi önbizalmat kapok a műsortól, annak ellenére, hogy nem tudtam végig csinálni. Egyelőre zenepedagógiát tanulok Kolozsváron, majd ezután a Liszt Ferenc Zeneakadémián szeretném folytatni, dzsessz szakon. Nagy álmom az, hogy dzsessz zenekarban énekeljek a világ legnagyobb színpadain. Merész álmok, tudom, de mindent lassan, fokozatosan szeretnék elérni. Közben saját dalokat írok. Nagyon bánom azt, hogy nem saját dallal jelentkeztem a műsorba, nem volt elég bátorságom hozzá.

— Jelentkezel még a műsorba a jövőben?

— Nagyon megszerettem a műsort, és igen, megpróbálom még egy másik évadban is. De ígérem, hallani fogtok még rólam.

Botos István