Az árak megemelkedése ellenére Szaniszló község régi vágya teljesülne, ha sikerülne bevezetnie a földgázt. A hálózat fővezetéke a szomszédos község, Mezőpetri határában található, ott tudnának rácsatlakozni. „Négy környékbeli településsel közösen kívánunk pályázni, hogy számunkra is elérhetőbb legyen a földgáz. A lakosságnak és a helyi ipari létesítményeknek egyaránt nagy szükségük lenne rá” — ismertette a jelenlegi helyzetet lapunk legutóbbi látogatásakor Kardosi János Zoltán polgármester, aki szerint az első lépéseket már megtették, a közös szándéknyilatkozatot benyújtották. A jövőben megalakítanak majd egy Közösségközi Fejlesztési Társulást (ADI) is, amely koordinálja a gázprojektet. 
A közintézmények fűtését is gázzal oldanák meg, ha sikerülne hozzáférniük a rendszerhez, illetve négy nagy csirkefarm üzemel a község területén, amelyeket sokszor még nyáron is fűteni kell, mert a szárnyasok az állandó, 27 Celsius-fokos hőmérsékletet igénylik. Ha esik az eső, és lehűl egy picit a levegő, azonnal fűteni kell a termekben. A kétemeletes iskola, az egyemeletes óvoda épülete is gazdaságosabb lenne gázfűtéssel ellátva. Az iskolát jelenleg gázolajjal működő kazán melegíti, az óvoda kazánját pedig tartályban tárolt, cseppfolyósított gázzal táplálják. Emellett a gabonaátvevő szárítóit működtető vállalkozások is igénylik a vezetékes gázt, és amennyiben lenne betáplálás, a mezőgazdasági társulások is beruháznának szárítókba, hiszen a tárolás az egyik legnagyobb nehézsége ennek az iparágnak. Több kisebb vállalkozás is hasznosítani tudná ezt a szolgáltatást, hiszen a hőszigetelt nyílászárókat gyártó csarnokokat és a lakatosműhelyeket is lehetne télen fűteni vele. Ezekben összesen több mint száz munkás dolgozik.

A homokos talaj elsivatagosodik

A mezőgazdaság szempontjából nem jó, hogy Szaniszló közel hétezer hektáros termőterületének egy jó része sárga homok. A mostani extrém száraz időjárás miatt szinte sivataggá vált ez a terület. Több mint háromezer hektárra jellemző a homokos talaj — ilyenkor a Szaharához hasonlít a terület, és a nemrég itt megrendezett terepmotorverseny résztvevői arról áradoztak, hogy akár a Dakar-ralit is meg lehetne itt rendezni, hiszen az adottságok hasonlók.
Kardosi szerint ezeken a területeken már több mint hetven százalékban felperzselődött a növényzet az utóbbi, csapadékmentes időszakban. A szőlős, amely évtizedekig fontos szerepet játszott a helyiek életében, mára már teljesen eltűnt. Az idősebb generáció kiöregedett a munkából, a fiataloknak pedig más az érdeklődési körük. Emellett a községben nagyon sok juhot tartanak. A régi szőlőparcellák nem voltak bekerítve, így az állatok könnyen meg tudták közelíteni, és lerágták a friss hajtásokat. Idővel aztán a gazdák felhagytak a borászattal, a juhok pedig teljesen lekopasztották az elhagyott területeket. A múlt rendszerben több mint száz hektáron termesztettek szőlőt Szaniszló határában, és a rendszerváltás után is népszerű volt egy ideig az ültetvény gondozása. A homokos dombok oldalán nagyon jól érezték magukat a szőlőtőkék, aztán egy részen átvették a helyüket az akácfák, és a terület beerdősödött. A többin a juhokat legeltetik. Ez az állatfaj egyébként egyre népszerűbb, ugyanis jó áron lehet értékesíteni, megéri foglalkozni vele. „Amint az állatok elérik a 20 kiló testsúlyt, az arab vevők romániai ügynökei felmérik az állományt, és összegyűjtik az eladóvá vált bárányokat” — részletezte a településvezető. A bárányhús ára is megemelkedett: tavaly a három hónapos jószágokért kilónként 8–9 lejt fizettek élősúlyban, ezzel szemben idén 14–15 lejt is lehet kapni értük. Már ősszel lehetett látni a felfelé ívelő árgörbét, mert azok a gazdák, akik a késői ellésből értékesítettek, a tél beállta előtt 10 lej fölötti árral számolhattak. Szaniszlón több mint tízezer állatot tartanak a gazdák. Ekkora állatállományhoz pásztorokra is szükség van, viszont manapság ez a szakma nem a legkedveltebb a munkakeresők között. Már nem csak a szarvasmarhákra, de a juhokra is villanypásztor vigyáz, mert a humánerőforrás igen megcsappant. A gazdák az önkormányzattól bérelnek legelőterületet, és azt elkerítve tartják a juhokat, így nem kell vigyázó szemekkel és idomított pásztorkutyákkal terelgetni a legelésző nyájat. Nem ritka eset az sem manapság, hogy a juhosgazda saját maga felügyeli az állományát, mert nem kap megfelelő embert a munkára. Egyébként a legelőt azért bérlik, mert a községnek van nagyobb, összefüggő füves területe, amelyen könnyebb a sok állatot mozgatni. Magánkézben csak kisebb szélességű parcellák vannak, amelyek nem megfelelők erre a célra. Olyan gazda is akad, aki több mint ötven hektáros legelőt bérel az állatai számára.

Fellendült a vásárlóturizmus

Már jó ideje ideiglenes határátkelő működik a Szaniszló községhez tartozó Karulypuszta és a szomszédos, magyarországi Ömböly község között. A kiváló aszfaltos úton megközelíthető, szombatonként nyitva tartó átkelő miatt a szaniszlói élelmiszerüzletek forgalma is megnőtt. „Sokan épp csak átugranak a szomszédos ország közeli településeiről, és megvásárolják a legszükségesebbeket a háztartáshoz. Nem mennek el a messzebb fekvő városokba, hiszen az alapdolgokat nálunk is megtalálják, és olcsóbban be tudják szerezni, mint odahaza” — tette hozzá az elöljáró. Van olyan visszatérő vásárló is, aki egyik hétről a másikra leadja a rendelését, és szombatonként eljön a kikészített áruért. Ez a gyakorlat megnövelte a helyi üzletek forgalmát, és segíti a gazdaságot. A pandémia időszaka alatt a kishatárátkelő zárva volt, akkor visszaesett a forgalom, de a szigorítások feloldásával ismét kezdenek visszaszokni a vásárlók.

Teret hódít az erdő

A homokos területet az akácfa is nagyon szereti, és a növény egyre inkább kezdi visszafoglalni magának, ami neki jár a természetből. A parlagon hagyott parcellákon megjelennek a fák, és a gazdák egy része is beülteti a nem használt szántókat. Egyelőre a szaniszlóiak közül még senki nem vette igénybe az erdősítéseket támogató pályázatokat. A friss telepítéseket az erdészeti hivatal végezte, amely a községi erdők gondozója is egyben. Az állami szerv kezelésében lévő községi terület egy része, közel 65 hektárnyi erdő úgynevezett erdei csendzónák létesítését lehetővé tévő pályázati támogatás alatt áll. Ez azt jelenti, hogy ezt a részt tíz évre kivonják az erdészeti munkálatok alól. Az erdőrész sértetlenségére az erdészeti hivatal munkatársai vigyáznak. Egyébiránt a község erdeit három szakember is felügyeli. Az erdészek közül az egyik helyi lakos, a többiek a környékről származnak. A fák között vadászni is szoktak, az apróvadak (nyúl, fácán) mellet vaddisznóra és őzre is lőnek itt.
Végh Balázs