Szatmárnémeti

Nagy keletjük volt a luxusautóknak

2022.01.12 - 16:00

Nemigen érződött a gazdasági válság Romániában a luxuskategóriás gépkocsik vásárlása terén — sőt, újabb eladási rekordok dőltek meg, és a romániai piacon jelen lévő öt luxusautógyártó (Aston Martin, Bentley, Ferrari, Lamborghini és Rolls-Royce) 34%-kal több négykerekű csodát adott el 2021-ben, mint egy évvel korábban.
Bentley-ből 38, Ferrariból 31, Lamborghiniből 29, Aston Martinból 13, míg Rolls-Royce-ból 12 talált gazdára Romániában — s tételesen lebontva ez azt is jelenti, hogy a Ferrari 55, a Bentley 46, a Rolls-Royce pedig 20 százalékos növekedést ért el, a Lamborghini pedig enyhe, 12%-os csökkenést, vagyis négy autóval kevesebbet adott el, mint egy évvel korábban.
„A luxusautó-ágazat legnagyobb gondja nem az volt 2021-ben, hogy vásárlókat találjon, hanem az, hogy a termelés kielégítse a keresletet. A kereslet pedig olyan nagy, hogy a vevőknek egy évet is várniuk kell az autóra” — summázta a luxusjárgányok eladásának szárnyalását Torsten Müller-Ötvös, a Rolls-Royce Motor Cars ügyvezető igazgatója, aki szerint a keresletrobbanás a koronavírus-járvány következménye.
„Felgyűlt a pénz, amit a járvány miatt nem lehetett elkölteni, a kliensek pedig úgy döntöttek, hogy Rolls-Royce-ot vásárolnak belőle. A kereslet 2022-ben is nagy lesz. Az elkövetkező 2–3 évben is a luxuspiac növekedésére számítunk” — fogalmazott. S hogy állítása mennyire (és nem csak a Rolls-Royce-okra) igaz, azt az is alátámasztja, hogy az elmúlt évtizedben premierként tavaly egy autó vásárlásánál nem annak az ára, hanem elérhetősége, azonnali (vagy mielőbbi) megszerezhetősége nyomott a latba, és minden márka esetében volt kereslet a felső kategóriás típusok iránt — s ennek a tendenciának köszönhetően igencsak jó évet zárt a Hyundai, a Toyota, a Ford, a Mercedes-Benz és a BMW is.

Nem csak venni, lop(at)ni is lehet

Az éremnek van egy másik oldala is: a kiszemelt luxuskocsiért miért fizetnénk szalonárat, ha lopni/lopatni is lehet (elsősorban külföldről), és így jelentős „árkedvezménnyel” kerülhet birtokunkba? Persze ez a megoldás nem mentes a rizikótól, igencsak benne van a lebukás veszélye, ám úgy tűnik, ezek nem olyan tényezők, amelyek túl komolyan nyomnának a latba — tavaly az előző évhez viszonyítva alig öttel kevesebb, 151 gépkocsi (zömében luxusautók) akadt horogra a határátkelőknél, és a legtöbb lopott/körözött autó, akárcsak a korábbi években, Peténél, valamint Nagylak II-nél „bukott le”.
Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatti szigorítások és korlátozások igencsak megnehezítették tavaly is a határátkelést, ez szinte nem is volt érzékelhető a lopott járművek (zömében luxusautók) feketepiacán — legalábbis ez derül ki a Román Határrendészet összesítéséből, melynek értelmében 2021 első 11 hónapjában a határátkelőkön 151 olyan jármű (122 személygépkocsi, 16 mikrobusz, 5 teherszállító jármű/kamion, egy autóbusz, 4 motorkerékpár és 3 utánfutó) bukott le, amelyeket a külföldi hatóságok lopott vagy elkobzásra való ingóságként kerestek. Ezek az adatok is azt támasztják alá, hogy a gépjárművek okmányainak ellenőrzése átkeléskor nem értelmetlen időrablás és nem is átkeléslassítás — annál is kevésbé, mivel a legtöbb lopott autó a román-magyar határszakasz átkelőinél, ezen belül is a petei és a Nagylak II átkelőnél akadt horogra, valamivel kevesebb Borsnál, illetve a román-bolgár és a román-moldáv határszakasz átkelőinél. A legtöbb ilyen jármű továbbra is Németországból, Olaszországból, Spanyolországból, Norvégiából és Franciaországból származott, s bár a luxusautók márkái igen változatosak (Audi, BMW, Mercedes), a sofőrök/szállítók vallomása minden alkalommal szinte szóról szóra ugyanaz: állításuk szerint fogalmuk sem volt róla, hogy az autó lopott, vagy külföldi ország hatósága elkobzásra való ingóságként vagy bűncselekmény bizonyítékaként keresi — ők jóhiszeműen megvásárolták, és elindultak vele hazafelé.
Természetesen voltak olyanok is, akik nem tagadták: egy barát, ismerős, megbízó fizetett nekik (átlagosan 500 euróig terjedő összeget) azért, hogy az autót akár vezetve, akár vontatón hazahozzák, de a gépkocsi lopott/körözött voltáról nekik sem volt fogalmuk. Ami persze igaz is lehet, hiszen számtalan példa volt már arra, hogy a jó szándékú autóvásárlót külföldön húzták csőbe, s valóban fogalma sem volt arról, hogy lopott kocsi új és büszke tulajdonosa — mint ahogy az ellenkezőjére is, hiszen a kocsilopás az egyik legjövedelmezőbb vállalkozás, az erre szakosodott bűnszervezetek több országot is behálóznak, s egyáltalán nem ritka, hogy konkrét rendelésre lopnak (azaz a majdani vásárló elmondja, milyen márka milyen típusát és évjáratát akarja). Nem mellékesen a határrendészek idén 160 ilyen típusú bűncselekményt azonosítottak, s az elkövetők/érintett személyek állampolgársága szinte egész Európát lefedi, románoktól kezdve olaszokon, magyarokon, törökökön át lengyelekig, ukránokig és norvégokig.

 

Ajánljuk még a témában:

Szatmár megye

Itt a válasz, hogy miért nem lehet parkolni a petei vámban

A gördülékenység a kulcsszó.
Belföld

A keresztlevél nem alkalmas határátlépésre

A 2005/248-as törvény értelmében a kiskorú román állampolgárok útlevéllel, illetve (14 év fölött) útlevéllel vagy személyazonossági igazolvánnyal utazhatnak külföldre. A születési bizonyítvány nem minősül úti okmánynak.
Szatmárnémeti

Peténél hozták volna be a mocskos, penészes limlomot

Kopott bútorokat, piszkos, penészes, valószínűleg ágyi poloskás matracokat, mocskos ruhaneműket ellenőriztek a petei határátkelőnél a határrendészet felkérésére a szatmári fogyasztóvédelmi felügyelők. A szállítmányokat nem engedték be az országba.