A jó reklám célja, hogy párosítsa a vágyakat az elégedettséggel, hogy felhívja a figyelmet olyan célokra, amelyek elérhetők. Azt is tudni kell, hogy a reklámozók nem kínálnak elfogulatlanul termékeket. A reklámozók legfőbb célja a termékek eladása, ennek érdekében nem válogatnak a módszerekben. Bizonyos mértékig szükség van a reklámokra, ha segítenek abban, hogy megismerjünk olyan termékeket, amiket még nem ismerünk, de hasznosak lehetnek számunkra. Egy ideje viszont a reklám hívja fel a figyelmet az egészségre, a közösségekre, sokszor az egész társadalomra veszélyes dolgokra is.

Blythe Pepino, egy 33 éves aktivista az Egyesült Királyságban létrehozta a Birth Strike (születéssztrájk) elnevezésű csoportot, amelynek lényege, hogy a közösség tagjai fogalmadat tettek, hogy nem fognak szülni azért, hogy felhívják a közvélemény és a politikusok figyelmét a fenyegető környezeti katasztrófára. Blythe Pepino — vagy tanácsadói — igyekszik jól eladni baromságát. Elmondja, hogy szeretett volna gyerekeket, komoly párkapcsolatban él, de miután elolvasta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület tudósításait, rájött, hogy újra kell értékelnie a családalapítás lehetőségeit. A környezetvédelem számára fontosabb, mint saját boldogulása, a gyerek, a család…

Az emberek mindig is hoztak döntéseket arról, legyen-e gyerekük, mekkora legyen a családjuk. Az ilyen döntés személyes természetű volt. Ma a társadalom jelentős része nem személyes ügynek állítja be azt a döntését, hogy nem kíván gyermeket, hanem ideológiai, politikai állásfoglalásnak tekinti. Emiatt egyre jobban terjed az a nézet, amelynek képviselői negatív fényben tüntetik fel az anyaság élményét.

Blythe Pepinónak bizonyára lesznek követői, hiszen „nagy az Isten állatkertje”, tartja a mondás. Arról viszont nem beszél, mi lenne, ha minden nő csatlakozna hozzá, és a földről kipusztulna „a teremtés koronája”. Vagy mi lenne akkor, ha csak a fehér ember követné ezt az elvet, és Európát ellepnék az afrikaiak, akik nem hátrálnak meg a gyermekvállalástól.

Blythe Pepino baromságának két következménye lehet. Az egyik: kipusztul az ember, és magára marad a természet. A másik: kipusztul a fehér ember, és a feketékre lesz bízva a természet védelme.

Vajon nem az lenne a megoldás, hogy megváltozzon az emberek viszonya a természethez, és mentenék a menthetőt, mert a természetnek szüksége van az emberre, az embernek pedig a természetre?!

 Elek György