2021-ben az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 15 055 euró. A 42 vizsgált ország között azonban jelentős különbségek vannak a rendelkezésre álló nettó jövedelem tekintetében: Liechtenstein, Svájc és Luxemburg messze az élen jár, míg Koszovóban, Moldovában és Ukrajnában a legalacsonyabb a vásárlóerő. A liechtensteini lakosoknak például több mint 34-szer annyi pénz áll rendelkezésükre költésre és megtakarításra, mint az ukránoknak — ez derül ki a GfK Vásárlóerő Európa 2021 című tanulmányából.

Az európaiak 2021-ben összesen mintegy 10 200 milliárd eurót költhetnek élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy más kiadásokra. Ez egy főre vetítve átlagosan 15 055 euró vásárlóerőnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó vásárlóerő 2021-ben nominálisan 1,9 százalékos mérsékelt növekedést fog elérni. Az azonban, hogy a fogyasztók végül mennyit tudnak elkölteni és megtakarítani, országonként nagyon eltérő, amint azt a top 10-es lista is mutatja.

Liechtensteinben, amely a korábbi évekhez hasonlóan messze az összes többi országot megelőzve vezeti a vásárlóerő-rangsort, az egy főre jutó vásárlóerő 64 629 euró, ez majdnem 4,3-szorosa az európai átlagnak. A vásárlóerő-rangsor első három helyezettje között — az előző évhez hasonlóan — Svájc és Luxemburg is szerepel. Míg a svájciak fejenként 40 739 euróval rendelkeznek, ami valamivel több mint 2,7-szerese az átlagos európaiak vásárlóerejének, addig a luxemburgiak egy főre jutó vásárlóereje 35 096 euró. Ez több mint 2,3-szorosa az európai átlagnak.

A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 55 százalékkal az európai átlag felett van. A top 10-ben idén újdonságként az Egyesült Királyság is helyet kapott, amely a tizedik helyen áll fejenként 23 438 euróval. Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van. Ezzel szemben 26 olyan ország van, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az átlag alatt van — köztük Spanyolország, amely 14 709 euróval valamivel az európai átlag alatt van. Ukrajna a sereghajtó: a tanulmányban szereplő legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező országban az emberek egy főre vetítve mindössze 1892 euróval rendelkeznek, ami kevesebb, mint 13 százaléka az európai átlagnak.

Románia a 31. a rangsorban

Romániában az egy főre jutó vásárlóerő 7453 euró, ami az európai átlagos vásárlóerő kevesebb mint 50 százalékának felel meg. Ezzel Románia a 31. helyen áll a rangsorban.

Hatalmas a szakadék a gazdagok és a szegények között Romániában. Az országon belüli toplista élén a fővárost, Bukarestet találjuk. Idén a bukarestiek egy főre jutó átlagos vásárlóereje közel 86 százalékkal meghaladja az országos átlagot, de még így is 8 százalékkal marad el az európai átlagtól.

A bukarestiek vásárlóereje több mint háromszorosa a legkevésbé gazdag megye, Vaslui lakóiénak, ahol a rendelkezésre álló nettó jövedelem az országos átlag 56 százalékát, az európai átlagnak pedig alig a 28 százalékát teszi ki.

2021-ben több változás is történt az első tízben: Nagyszeben és Brassó az ötödik és a hatodik helyre került, míg Fehér megye megelőzi Prahovát, és a kilencedik helyre ugrik. Az első 10-ben szereplő összes megye egy főre jutó átlagos vásárlóereje jelentősen meghaladja az országos átlagot. Konstanca a 11. helyen áll, itt az egy főre jutó vásárlóerő megközelítőleg megegyezik az országos átlaggal, a többi megye pedig az átlag alatti vásárlóerővel rendelkezik.

Mit jelent a vásárlóerő fogalma?

A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, amibe beleértjük az összes állami juttatást is. A tanulmány megadja az éves vásárlóerő egy főre jutó értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nomináljövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt, és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

A vásárlóerő-számításokat már hosszú évek óta végzi a GfK, Európa 42 országára. A módszertan minden esetben ugyanaz, így az összehasonlíthatóság adott. Az adatokat Németországban, a központi geomarketing terület állítja elő, de minden egyes esetben az országok jövedelemstatisztikájának bevonásával.

Az összes vásárlóerő értéke azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, melyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra fordíthat, mint például lakbér, közműdíjak, jelzáloghitel, nyugdíj-előtakarékosság és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés.

A vásárlóerő egy geomarketing-eszköz, amiből piaci potenciálokat tudnak számolni. Ennek megfelelően fel lehet használni például a területi képviselők értékesítési lehetőségeinek meghatározásánál arra, hogy a célok legyenek a reális piaci potenciálokkal egyenes arányban. Hasznosítható ugyanakkor az adott forgalom értékelésénél, például annak megállapítására, hogy egy üzlet a potenciál alatt vagy felett teljesített. De hasznos lehet az egyes képviseletek, illetve területek forgalmára vonatkozó célok kitűzésénél, az eddig nem megfelelően kiaknázott területek feltárásánál, potenciál- vagy vonzáskörzet-analízisnél.

A vásárlóerő minden egyes esetben egy alapadatsor, amihez az adott cég belső adatai is szükségesek, amelyekkel együtt egy komplex tanulmány és következtetés, akcióterv készülhet.

Bumbuluţ Krisztina