— A jelenlegi kormányválság és a világszerte megjelenő gazdasági válság nem sok jót ígér sem a lakosság, sem az önkormányzatok számára. Mire számíthatunk a jövőben?
— Nagy bizonytalanságban vagyunk, úgy is, mint állampolgárok, és úgy is, mint önkormányzat. Van egy fékezhetetlen, és nem megfelelően kezelt energiaár-emelés, ami mindenkire kihat. Mindenki a fűtésre gondol, hogy milyen mértékben fog megemelkedni a költsége, de sokkal összetettebb ez a kérdés. Több információforrásból látjuk, hogy nagy nehézségekkel küzdenek a műtrágyagyárak, az élelmiszeripar, gond lehet az élelmiszer-ellátással, nagy vágóhidak nem tudnak termelni, nem csak Romániában, hanem európai szinten. Nagyon meg fog drágulni a szállítás, és sok olyan tényező fog megjelenni, ami drágításokhoz vezet. Könnyen elképzelhető, hogy jelentős termékhiány fog jelentkezni, ami ellátási problémákhoz vezet. Hiánycikkek jelentkeznek a vegyipari termékek polcain és más területeken. Ennek a nehéz helyzetnek a megoldására az állampolgárok nem tehetnek semmit.
— Mi lehet a megoldás?
— Ez a probléma egész Európában, sőt, az egész világon létezik. Mindenképpen kell hogy legyen egy megoldási stratégia, de nem tudjuk, hogy ezt a stratégiát kinek kell kidolgoznia. Románia esetén nem tudjuk, melyik az a hatalom, amelyik tud józanul gondolkodni, és a lehetőségekhez mérten tud valamit lépni. Egyelőre nem látjuk a megoldás lehetőségeit, zavaró az időhúzás és a pártok vagy személyek egymás elleni nekifutásai, melyek nem arról szólnak, ami bennünket érdekel.
— Milyen hatással van ez a helyzet az önkormányzatokra?
— Eddig mindig abban az örömmámorban úszott Románia, hogy jön harmincmilliárd euró a helyreállítási programban, amit három éven belül el kell költeni. Ezt az összeget sok mindenre lehetne használni, de nem mindig arra, amit mi szeretnénk, ami számunkra hasznos. Jó lenne tisztán látni, hogy mit szeretnénk megfinanszíroztatni, például mi a község szintjén. Nem mi leszünk a legnagyobb kedvezményezettjei ennek a programnak, de valami csurran-cseppen ide is. Már most kellene tudni, hogy mennyi, már most kellene lépni, hogy előkészítsük a beruházásokat.
— Minden jel arra mutat, hogy késni fog a költségvetés. Ez mennyiben okoz majd nehézségeket?
— A költségvetés egy nagyon kényes dolog, egy ilyen politikai helyzetben nagyon nehéz kidolgozni. Sokkal többet kellene törődni vele, még akkor is, ha kormányválság van. Bizonyára végeznek számításokat a pénzügyminisztériumban, de október van, ilyenkor már látni kellene a jövő évi mutatókat és elképzeléseket. Szó sincs ilyesmiről. Megszoktuk már, hogy márciusban vagy áprilisban fogadják el a költségvetést, de a jelenlegi helyzetben nem ez a megoldás.
— Nagy reményekkel indították el az Anghel Saligny-programot. Ezzel mi a helyzet?
— Valóban, ebben a programban mindenki nagyon bízott, mi is nagyon bízunk. Mi a program keretében egy utcát újítanánk fel, ezzel befejeződne Vetés és Óvári utcáinak a teljes modernizálása. Az önkormányzatnak nincs pénze ennek a befejezésére, ezért bízunk az Anghel Saligny-programban. Nagyon sok bizonytalansági tényező van — eddig is voltak minden év végén —, most ezek a tényezők nagyon összegyűltek.
— Az építőanyagok árának emelkedése már eddig is nehézségeket okozott. Ezek fokozódhatnak?
— Az építőanyagok árának az emelése mindenkinek megnehezíti a dolgát, az önkormányzatokét különösképpen. Vannak ígéretek árindexelésekre, de azok nagyon homályosak. A megnövekedett árak megterhelik a költségeit a folyamatban lévő és a licit alatt álló munkálatoknak. Vannak olyan programok, melyeknek az állam felvállalta a finanszírozását. Az állam felvállalta az áremelkedések arányos finanszírozását. Az európai uniós programok esetén is fel kellene vállalni a plusz finanszírozást, de csak egy stabil kormány tudja megtenni az ehhez szükséges lépéseket.
— A helyi jövedelmeket befolyásolja a kormányválság és a nehéz gazdasági helyzet?
— A gazdasági válság mindig érinti az önkormányzatokat. Ezen a területen nincsenek komolyabb gondok addig, amíg nem jelentkezik a munkanélküliség, az önkormányzat tervszerűen megkapja a fizetések utáni adót, a lakosok is kifizetik a rájuk kiszabott adókat, s az áfabefizetések is megérkeznek. Kérdéses, hogy mi lesz jövőre, más gazdasági helyzetben mi fog módosulni. Ott, ahol bezárnak gyárak vagy leállnak építkezések, mert nem lesz rá kapacitás, ott az embereknek a jövedelemadójából származó bevétel hiányzik majd az önkormányzatok kasszájából. Folyamatosan nőnek az önköltségek, a bevételek viszont jó esetben ugyanazok, de lehet számítani azok csökkenésére is.
Elek György