Az újkori kastély mindennapjait, sajátos hangulatát kívánja bemutatni a nagykárolyi Károlyi kastély első emeletének, tíz termében berendezett történelmi enteriőr kiállítás, melyet látogatók ezrei csodáltak már meg. A tárlat jellegzetességeiről Romát Sándor muzeológus beszélt.

A Castellum határon átívelő projekt keretén belül létrehozott, „A hajdanvolt kastély” elnevezésű történelmi kiállítást májusban nyitották meg a látogatók előtt, amióta több 3 500-an járták körbe a XIX. század második felének miliőjét megidéző tárlatot. Az arisztokrata család rezidenciáját bemutató kiállítás jellegzetességeiről Romát Sándor muzeológus beszélt lapunknak. „A kiállítás pontosan tíz szobán vezeti át a látogatókat, melyek tematikusan, az egykori funkcióknak megfelelően tükrözik a Károlyi család lakhelyét. Többek között berendezésre került egy könyvtárszoba, két előtér, egy játékszoba, a korabeli kastélyok elengedhetetlen kellékeként egy bálterem, egy előszoba, egy ebédlő, egy női budoár, egy hálószoba, egy fürdőszoba és egy zeneterem.” —magyarázta Romát Sándor. Elsőként a könyvtárszoba áll azoknak a látogatóknak a rendelkezésére, akik betekintést kívánnak nyerni a főúri lakba. A rekonstruált könyvtárszobában több mint 2000 eredeti XVIII-XIX. századi kötet található, melyek a kor minden tudományágát reprezentálják. Ahogy a többi teremben is, a XIX. század második felére jellemző, különböző stílusú bútorokat mutatnak be, ezáltal visszaadva a kor kastélybelsőinek eklektikus hangulatát. A könyvtárszoba után rögtön egy hal, ún. kisterem következik, amely tulajdonképpen várakozószobaként funkcionált, mely a kiállítás keretében a Károlyi család történetét mutatja be. A játékszoba vagy dohányzószoba a kor divatjának megfelelően, jellegzetes férfias tevékenységeket reprezentálja, azt a helyet, ahol a férfiak üzleti ügyeiket beszélték meg. A festmények is a terem férfias jellegét erősítik, vadászjelenetekkel és birtokok képeivel találkozhatunk a falakon. A tárlat legnagyobb helyiségében a bálterem kapott helyet, mely eredetileg a grófnő szalonja volt, a felső arisztokrácia szociális életének színtereként szolgált. „ Egy nagy és világos helyiség, kevés bútorzattal, ezzel szemben gazdagon díszített falakkal, ahol eredeti intarziás parkett van lehelyezve. A tánccal egybekötött nagyvilági események helyszíne volt ez, de a társadalmi presztízs fokmérőjeként is tekintették.” —tette hozzá a muzeológus. A bálterem után rögtön egy előszoba következik, mely gyakorlatilag az ebédlő előtereként szolgált, itt tartották a porcelán és ezüst étkészleteket, valamint a különböző fogadásokhoz szükséges tárgyakat. Az ebédlő, amellett, hogy szintén nagy terem, egyike a legfontosabb helyiségeknek, a szocializálódás, ugyanakkor a családi együttlét színtere volt. Az ebédlő után a női budoár következik, mely nőies jellegű bútorzatával és elhelyezésével talán a legszebb helyiségnek mondható. Itt megtalálhatók a hímzéshez, csipkézéshez, fonáshoz szükséges tárgyak és bútorok, a falakat pedig nőies, romantikus jelenetek díszítik. A hálószoba méreteiben és bútorzatában is pazar látványt nyújt, helyenként monumentális hatást kelt, ezzel is kiemelve a helyiség fontosságát. A hálószoba után egy előszoba és egy fürdőszoba következik, melyek szintén korhű bútorzattal ábrázolják a korabeli szokásokat. Az utolsó szoba mondhatni a felső arisztokrácia státusszimbólumaként is emlegethető, a zeneterem ugyanis fontos helyisége volt a családnak, támogatták a művészeket, saját zenészük is volt, de a gyermekeket is taníttatták. A zeneteremben ugyanakkor egy vendégkönyvet is elhelyeztek, melyet fellapozva kiderül, hogy a tárlat a világ különböző pontjaiból érkező látogatóinak nyerte el a tetszését.

Mészáros Petra