'Amikor a minimálbért mesterségesen, gazdasági fedezet nélkül emelték meg, nőttek az árak és emelkedett a feketén dolgozók száma. Mindenki rosszul járt. Ezért munkaügyi miniszterként nagyon fontosnak tartom, hogy a minimálbér emelése, amelyet szükségesnek tartok, mert jelenlegi szintje túl alacsony, megvalósítható és fenntartható legyen a gazdaság szempontjából' - fejtette ki Turcan a Digi 24 kedd esti műsorában.

A miniszter szerint 'a minimálbér emelése szempontjából némileg kedvező helyzetben vagyunk'. Európai szinten ugyanis aggodalomra ad okot a szegénység kockázatának való kitettség jelensége, emiatt megbeszélések zajlanak a minimálbér szintjét illetően. Másrészt pedig, ha belföldön sikerül elérni, hogy a munkáltatók nagyobb korrektséget tanúsítsanak a munkaviszonyok törvényesítése terén, akkor a minimálbér emelése a vásárlóerő és az életszínvonal növekedéséhez vezethetne, magyarázta.

Háromfajta minimálbérünk van: a standard, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők minimálbére és az építőipariak minimálbére, országos szinten pedig megközelítőleg 1,6 millió személy van minimálbérrel alkalmazva, mondta még Turcan, aki szerint azonban ezek között jelentős számban vannak olyanok, akiknek csak papíron van minimálbére, a valóságban többet keresnek. Véleménye szerint ennek a gyakorlatnak a nagy vesztese maga az alkalmazott, akit majd nyugdíjazáskor ér nagy kár.

Az év elejétől mostanáig 120.000 új munkahely létesült országszerte, és ezek 40 százaléka minimálbéres, nyomatékosította a munkaügyi miniszter.

Figyelmeztetett, hogy növelik az ellenőrzések számát és gyakoriságát a munkáltatóknál. Az idén végzett ellenőrzések nyomán körülbelül 5000 feketén dolgozó személyt fedeztek fel, a kirótt bírságok 60 millió lejre emelkednek. A bírságok behajtása azonban nagyon rosszul megy, ezért együttműködést ajánlott fel az országos adóhatóságnak (ANAF), számolt még be a miniszter.

Turcan szerint ugyanakkor az Országos Munkaerő-elhelyezési Ügynökségnél (ANOFM) is radikális változtatásokra van szükség, hogy "pszeudo-szakképesítések és -képzések" helyett olyan szakmákra és foglalkozásokra készítsék fel az embereket, amelyeket a munkaerőpiac megkövetel.
AGERPRES