Közös munkatervet dolgoznak ki a szakemberek az egyre nagyobb méreteket öltő pedagógushiány orvoslására — hangzott el a témában szervezett besztercei kerekasztal-beszélgetésen.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) „Pedagógushiány a romániai magyar oktatásban” témájú vándorgyűlésén az oktatási tárcát Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkár képviselte, jelen volt Burus-Siklódi Botond RMPSZ-elnök, Halász Ferenc partiumi alelnök, Soós Anna, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, illetve több, magyarok által is lakott megye főtanfelügyelője, főtanfelügyelő-helyettese és tanfelügyelője — köztük Gál Gyöngyi magyartanár, helyettes Szatmár megyei főtanfelügyelő. A találkozón az RMPSZ a tanfelügyelőségekkel és a szakminisztériummal közösen munkacsoportokat alakított ki a helyzet orvoslására.

A megoldás felé vezető út első lépéseként országosan, településenként összesítik a hiányzó magyar pedagógusok számát, de egy második országos szintű adatbázist is kidolgoznak. Ez utóbbi célja az, hogy a versenyvizsgára jelentkező magyar tannyelvű pedagógusokat összefogja, hogy ne tűnjenek el a rendszerből, el tudják őket érni. „Volt már arra példa, hogy magyartanárt küldtünk Temes megyébe” — tette hozzá Gál Gyöngyi.

A vándorgyűlésen az is elhangzott, hogy szükség lenne a közoktatás és a felsőoktatás közötti kommunikációra. Sokan elvégzik ugyanis a tanárképzőt, de nem választják ezt a pályát. Az egyetemen viszont működnek karrierközpontok, így ezek a versenyvizsgák előtt találkozókat szervezhetnének, melyeknek az lenne a célja, hogy tájékoztatást adjon arról, hogyan lehet a tanári pályára lépni, hogyan kell felkészülni a versenyvizsgára: sokan ugyanis magas jeggyel végzik el a tanárképzőt, a versenyvizsgán viszont már gyengébben szerepelnek.

A pályakezdő pedagógusokat pedig, annak ellenére, hogy a mentorképzés nem működik, fontos lenne, hogy iskolai szinten, valamint a tanfelügyelőség segítségével eligazítsák, bevezessék a pályára.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy mono-szakok nem elegendőek, kettős képzésben érdemes gondolkodni és szükség lenne a pedagógiai mesterképzés megvalósítására — magyarázta a találkozón elhangzottakat a helyettes főtanfelügyelő.

Király András oktatási államtitkár szerint nincs elég és eléggé felkészült pedagógusunk, a magyar oktatási rendszer szűkülésének talán ez is az egyik oka. Azt is elmondta, hogy a megyékben az érdekvédelmi szervezetekkel közösen kell eldönteni, hol működtessenek osztályokat. A minimális diáklétszám egy osztályban 12 fő, viszont a büdzsé ilyen alacsony számnál szintén nagyon alacsony, nem elég a fenntartásra.

A vándorgyűlés résztvevői szerint a tanárképzésben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pedagógiára. „Ne szakembereket, hanem pedagógusokat képezzünk — ez lenne a lényeg. Ehhez több gyakorlat kellene és nagyobb hangsúlyt fektetni a nevelési részre” — mondta Gál Gyöngyi.

Úgy a diákok, mint a tanárok esetében módosítani kellene a vizsgarendszeren is, mert sokan úgy vélik, a vizsgatételek megközelíthetetlenek úgy a tanulók, mint a pedagógusok számára. Éppen ezért jó lenne, ha a tanárok nem az egyetemi tananyagból vizsgáznának, hanem abból, amivel a tanítás során találkoznak, amire nap mint nap szükségük van.

A magyartanárokkal szembeni magas elvárásokról, a magyartanári státusról is szó esett a vándorgyűlésen. „Nagyon magasak az elvárások, hiszen kit kérünk számon, ha a gyerek nem tud jól írni és olvasni, ha nem szereti meg az olvasást? A tehetséggondozás terén is a magyartanárra várnak, valamint a vizsgák eredményeikor is őket kérik számon. Elég csak arra gondolni, hogy sok érettségiző megelégszik az átmenő, hatos átlaggal, arra számítva, hogy legalább a magyar dolgozatra kapott jegy emel majd az átlagán” — magyarázta a helyettes főtanfelügyelő, hozzátéve azt is, hogy a motiváció ugyanakkor elenyésző, a fizetés alacsony.

„A problémákat látjuk, felsoroltuk és bízunk benne, hogy a megoldás a politikummal közösen kivitelezhető” — összegezte Gál Gyöngyi.

Bumbuluţ Krisztina