Kaplonyban megtalálták Mukácsy Mihály festőművész anyai nagyapjának, Reck Teofilnak a sírját. Mold Marius Zoltán, a megtaláló bevitette a sírkövet a kaplonyi református templomba, a helyére pedig egy több tonnás emlékművet állíttat, és felújítja annak környékét.

Mold Marius Zoltán évek óta régiséggyűjtéssel foglalkozik, emiatt sokat tanul, hogy meg tudja különböztetni az értéket a giccstől. Véletlenszerűen bukkant rá Munkácsy Mihály nagyapjának a sírjára, amikor saját családfáját kutatva levéltárakban és egyházi iratok között próbált dokumentumokhoz hozzájutni.

A Reök/Röck család első azonosítható őse Reck Pál volt, aki 1729-ben Pinkafőn (ma Pinkafeld – Ausztria) született. Knőbel (máshol Knöblin)

Zsuzsannával kötött házasságából tizenegy gyermekük született: hét fiú és négy lány. Paul Reck, azaz Reck Pál volt Munkácsy dédapja, a legrégibb ismert őse, és mintegy 270 évvel ezelőtt született. A vezetéknév különböző írása (Reck, Reök, Rock stb.) mögött tehát azonos ős húzódik meg, s az idő múltával alakulhatott ki a családnevek eltérő írásmódja.

A Szabolcs megyei Mándokon Reök Theofil szerepel az anyakönyvekben, aki bizonyíthatóan Munkácsy nagyapja volt. Ugyanígy írják sírfeliratán is Kaplonyban. A sírkő pontosan tartalmazza a születés adatait is: 1769. február 6. A szálak mindkét fiúnál Kőszegre vezettek. A kőszegi evangélikus egyház anyakönyvében a Kőszegen élő Reck Pál szitásmester (Siebermeister in Güns) tizenegy gyermekének születési adatait sikerült megtalálni.

Munkácsy életét ismerve egyre bizonyosabbá vált, hogy rokoni kapcsolatban lehetett a pesti Rock gépgyáros családjával is. Az előkerült levelek szintén ezt a szoros kötődést bizonyítják. Az is nyilvánvaló volt, hogy a nevüket eltérően író Reök és Rock család egyes tagjai között közvetlen emberi kapcsolat lehetett, amely közeli ismeretséget, esetleg rokonságot sejtetett. Mivel a további kutatások során Munkácsy édesanyjának rokonságát, a Reök ágat a Szabolcs megyei Mándokon található íratok említik, a családnak ezt az ágát „szabolcsi Reök” ágnak nevezik. Az is egyértelmű, hogy a Rock nevű családtagok a pesti Rock gépgyáros rokonai, leszármazottai, így ezt az ágat „pesti Rock” ágnak nevezhetjük.

Mold Marius eljutott Debrecenbe és Gyulára is a levéltárba. Munkácsy Mihály vezetékneve Lieb volt, huszonhat éves korában vette fel a Munkácsy nevet, mivel ott született testvérével, Emillel. Munkácsy Mihály szülei Lieb Leó Mihály és Reök Cecília voltak. Kényeslépkén házasodtak össze, de Munkácson éltek, ahol öt gyermekük született. Az édesapa szerepet vállalt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, majd Miskolcra menekült a megtorlás elől. Nem sokkal később édesanya, Reök Cecília meghalt. Az édesapa feleségül vett egy miskolci özvegyasszonyt, aki egy panziót működtetett Miskolc belvárosában. Lieb Mihályt két év szabadságvesztésre ítélték a forradalomban és a szabadságharcban való részvételért, de nem sokkal később ő is meghalt, tüdőbajban. Reök Cecília édesanyjának a testvérei nem hagyták a gyerekeket mostohán, valamennyien felvállalták egy-egy gyerek nevelését. Így került Mihály Békéscsabára, Reök Istvánhoz. Mivel Mihály nem volt jó tanuló, nevelőszülei asztalosinasnak adták. A másik testvér Reök Pál volt, a Károlyi-földek gazdatisztje. Ő irányította a nagymajtényi földek megművelését is.

Lieb Aurel is erre a vidékre került, ő volt a család legtanultabb tagja, a nagykárolyi piarista iskolában is tanult, majd Szatmárnémetiben készült a római katolikus papi pályára, sajnos tizenhét éves korában meghalt.

Mold Marius a kaplonyi egyházi okiratokból megtudta, hogy Kaplonyban temették el. A református temetőben bukkant rá Reök Teofil sírjára, nem kizárt, de nem is bizonyítható, hogy ebben a sírban van eltemetve Aurel is. Tudni kell, hogy a Reökök egy része római katolikus, a másik része evangélikus volt. Reök Teofil is evangélikus volt. Reök Teofil Nándokon volt gazdatiszt a Forgács grófoknál. Itt megismerkedett a Forgács grófok kincstárnokának a lányával, Seligh Annával, őt vette feleségül, és született öt gyerekük. Köztük volt Nemes Reögh Cecilia, Munkácsy édesanyja. Abban az időben Nagykároly volt a megyeközpont, nagyon híres volt a megyebál, közel volt Nándok, s a grófok rendszeresen jártak bálba, ott beszélték meg a politikai és a gazdasági dolgokat, a fiatalokat ajánlották egymásnak bizonyos tisztségek betöltésére, de jó alkalmak voltak ezek a bálok a fiatalok egymás közötti ismerkedésére is.

Munkácsy Mihály

Munkácsy Mihály 1844. február 20-án született Munkácson. Február 24-én a Mihály Leó nevet kapta a keresztségben. Keresztszülei Steiner Jakab és Reök Karolina. (Munkácsy keresztszülei tehát édesanyja testvére és annak férje voltak, mindketten Békéscsabán laktak ebben az időben.) Munkácsynak a keresztségben kapott teljes neve volt tehát Mihály Leó — viszont inkább az édesapját szokták így emlegetni, holott ő csak Mihály volt. Munkácsy nem használta így a nevét, de bizonyos esetekben nem kerülhette el. Házassága alkalmával ugyancsak ezt a nevet jegyezték be Luxemburgban 1874-ben az elli községházán augusztus 5-én kelt anyakönyvi kivonatba: „Michel Leo Lieb genannt Munkácsy” (Munkácsynak nevezett Lieb Mihály Leó). Négy évig élt szülővárosában, Munkácson, majd közel négy évig Miskolcon. Édesapja halála után — valószínűleg 1852 májusában — Békéscsabára került ott lakó nagybátyjához, édesanyja legfiatalabb testvéréhez, aki két évvel korábban, 1850-ben költözött a fővárosból Békéscsabára, hogy elkerülje a szabadságharc bukása után bekövetkezett megtorlást. Miska egyfolytában hat évet töltött Békéscsabán — ebből az 1855–58 közötti időszakban volt asztalosinas —, majd mint asztaloslegény Aradra került. 1860 őszén nagy betegen visszatért nagybátyjához, aki ekkor a megyeszékhelyen, Gyulán lakott, mert állást kapott az újonnan alakult megyei tisztikarban. Itt fedezte fel tehetségét Szamossy Elek festő, és indította el a művészi pályán. Ezt a Miskolctól 1863-ig terjedő időszakot írta meg Munkácsy az Emlékeim című önéletrajzi írásában, fontos forrást nyújtva a regényíróknak. Miska és a Reök család kapcsolata nem szakadt meg távozásával. A festői pályán induló Munkácsy nem egyszer több hónapot töltött nagybátyja gerendási tanyáján vagy Békéscsabán.

Mold Marius Zoltán komoly kutatásokat végzett itthon és külföldön is. Segítettek neki történészek és egyházi vezetők. Tény, hogy Reök Teofil és a nagybácsija, Lieb Aurel Kaplonyban halt meg, de a sírjukat nem találták meg a kaplonyi temetőben; nem kizárt, hogy mindhárman egy sírban vannak eltemetve. Annyit kiderített Németi János régész-történész és Karácsonyi Károly biológus a római katolikus püspökség levéltárában, hogy a Reök család Kaplonyban, a 138. szám alatt lakott, onnan temették őket.

Mold Marius Zoltán Cegléden vásárolt egy gránittömböt és hozzá való vörös márványkeretet, az emlékművet most készítik el Nyírbélteken, hogy ősszel felavathassák. A márványra kézzel vésik fel a szöveget, aranyozva. Az emlékművet jövő év március 31-én avatják fel, akkor lesz százhetven éve, hogy eltemették Reök Teofilt. A nagybácsi, Reök Pál adományozta a kaplonyiaknak a temetőhelyet. Őt kérték meg a kaplonyiak, hogy járjon közben a károlyi grófnál, hogy adjon területet temetőnek, Reök Pál viszont a saját birtokából adott három hektárt a római katolikusoknak és a reformátusoknak.

Mold Marius Zoltán azt reméli, hogy a nyár folyamán elkészül az emlékmű, és annak környéke is megújul; a tervek között szerepel egy bejárati ajtó elkészítése is, ami az emlékműhöz vezet. A hivatalos avatási ünnepség 2019 tavaszán lesz.

Elek György