Borsos Károly László, az oktatási tárca államtitkári tanácsosa a Vidám Versek Versmondó Versenyének országos döntőjén járt a hétvégén Szatmárnémetiben mint zsűritag. Ez alkalommal kérdeztük a magyar nyelvű oktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

— Ha áttekintjük a magyar oktatás történetét, megállapíthatjuk, hogy a múltban folytonosság volt a fejlődésben, ami Trianon után, majd a második világháborút követően ebben a fejlődésben törés állt be, ám a rendszerváltás után is késlekedik a beígért reform. Ön hogyan látja ezt?

— Csaknem egy évszázados távlatból nézve, a húszas évek legelején észre kellett venni, hogy nemcsak területeink kétharmada veszett oda igazságtalanul, de szellemi erőinket is csapás érte. Lassan azonban magához tért a Romániához csatolt területen az oktatásügy. Ekkor fogtak hozzá iskolák, tanítói lakások százainak építéséhez, elindítva az oktatás minőségi fejlesztését az elemi, a közép- és felsőoktatás minden intézményében. Az eredmény érzékelhető lett néhány év múltán mindenütt: az elemitől kezdve egészen a felsőfokú oktatásig. Neves hazánkfiai jelezték a világban az újraéledő magyar szellemiséget. A második világháború, a szovjet megszállás, a szocializmus évei több évtized alatt sem tudták ezeket az eredményeket véglegesen lerombolni. A pedagógusok helytállásukkal mindenfajta károsító törekvés ellenére is megvédték saját munkájuk eredményeit.

Változások

— Más az úgynevezett rendszerváltás utáni kép. A tanügy irányítói akarva-akaratlan olyan rombolást vittek véghez, hogy a korábbi eredmények teljesen elhalványultak. Az alapkészségeket az általános iskolák nem tudják kifejleszteni, a középiskolai mellett a felsőfokú oktatás is gondokkal küzd. Történnek-e lépések a tanügy talpra állításáért?

— Az elmúlt időszakban a tanügyben a legfőbb törekvés az volt, hogy megtartsuk a magyar oktatás teljes hálózatát, kiindulva a Reményik-gondolatból:„Ne hagyjátok a templomot/, a templomot s az iskolát”! Viszont mint minden napos oldalnak, ennek is megvan az árnyékos oldala. Ahhoz, hogy iskoláink és tanulóink versenyképesek legyenek, versenyképes iskolákat kell működtetni. A hárommillió és néhány ezer tanulóból a magyar nyelvű oktatásban százhatvanötezer tanuló vesz részt. Ez nem egy elhanyagolható szám. Ez csak akkor marad meg jellegzetes magyar oktatási rendszernek, ha megtartjuk az anyanyelvünk adta értékrend továbbadását. Az utóbbi húsz évben a legfontosabb törekvéseink azok voltak, hogy a kerettanterv külön foglalja magába az anyanyelvű oktatást, ugyanolyan mértékben, mint a román nyelvű anyanyelvű oktatást.

— Ez mit jelent?

— Ha mondjuk az ötödik osztályban a román gyerekek hetente öt órában tanulnak anyanyelvet, akkor a kisebbségi nyelveken tanuló gyerekek is heti öt órában tanuljanak anyanyelvet. A magyar gyerekek számára a román nyelv oktatása éppen ezért specifikus jelleget kapott, az 1/2011-es tanügyi törvénynek az volt az egyik legnagyobb sikere, hogy elismeri a román nyelv idegen nyelvként történő oktatását. Az ilyen jellegű tantervek elkészültek, most vannak megvitatás alatt, az előkészítő osztály és az első osztály számára készült tantervek már megjelentek a szaktárca honlapján. Ha valaki figyelmesen átnézi ezt a tantervet, megállapíthatja, hogy az anyanyelvű oktatás megelőzi a román nyelv oktatását, a román nyelv oktatása beilleszkedik a magyar tanterv oktatási rendszerébe, az alap- és középfokú oktatásban egyaránt, egészen az érettségiig. Ebből következik, hogy a magyar tagozatos tanulók egy adott időben elérkeznek oda, hogy érettségin román nyelvből egy más felmérés alapján fognak vizsgázni, mint a román gyerekek.

Késik a reform

— Az új tanügyi törvény, már 2011-ben megjelent, de változás még nem igazán tapasztalható.

— A kétszázhúszezer kisebbségi oktatásban részt vevő tanuló közül, mint már mondtam, százhatvanötezer a magyar diák. A nehézség ott van, hogy a mi teljes hálózatunknak bele kell illeszkednie az országos curriculumba, amely most van kialakulóban. Reméljük, hogy ennek a kormányzásnak a hozzáállása pozitív lesz, erre biztató jel az, hogy a szaktárcában megmaradtak a magyar vezetők, akik részt vehetnek az országos curriculum összeállításában, valamint a kerettantervek és a programok kidolgozásában.

— Nagyon sok magyar gyerek tanul román tagozaton, a vegyes házasságokban született gyerekek közel száz százaléka. Nem lehet változtatni ezen a helyzeten?

— Nem változtatni kell, hanem meg kell tartani a magyarul beszélők magyar neveltetését. Ezzel kapcsolatosan sok mindenről beszélhetnénk. Az elsődleges szerep a szülőé. A gyerek számára a szülő a meghatározó példakép. Ezért fontos, hogy a szülők (anya-apa együtt) olyan családi értékrendet alakítsanak ki, ami a gyerek számára minta lehet.

Elek György