„Pataki Csaba és Kereskényi Gábor sokat dolgozott, jó eredményeik vannak, amelyeket meg kell ismertetni, mert ők képesek összefogni a magyarokat, svábokat, zsidókat, miért ne: románokat, romákat, egy szóval szatmáriakat” — hangsúlyozta Kelemen Hunor.

„Lesz-e kétfordulós polgármester-választás? Lesznek-e előrehozott parlamenti választások? Mi van nálunk? Ezen egyszerű kérdéseket teszik fel nekem, nekünk folyamatosan, s ezekre kellene válaszolni — de nem biztos, hogy holnap reggelre is igaz lesz, amit ma este annak tudunk. Nem történt semmi olyan az elmúlt hónapokban, amire ne lehetett volna számítani, és a forgatókönyvek tárháza jelen pillanatban is 'végtelen'. 2012-től, azaz nyolc év alatt 10 kormánya volt az országnak — ezt mindennek lehet nevezni, csak politikai stabilitásnak nem, és azóta is politikai válság van. 2012-t Szatmárban is nagyon megéreztük, az egykori Szociál-Liberális Unióban összefogó román pártok megszerezték a megye és a város vezetését is, amelyeket 2016-ban, kemény munkával sikerült visszanyerni, 2020-ban pedig meg kell tartani” — summázta Kelemen Hunor szövetségi elnök a Szatmár megyei RMDSZ 30. születésnapi ünnepségén és megyei tanácsosjelölt-rangsorolóján tartott politikai tájékoztatójában.

Hozzátette ugyanakkor azt is: valószínűleg egy fordulóban fogják megválasztani a polgármestereket, és személy szerint nem hiszi, hogy ezen már lehetne változtatni, még ha szép számban vannak is olyanok, akik reménykednek a „csodában”.

Mint fogalmazott, a nemzeti liberálisok — s nem csak ők — továbbra is erőltetik az előrehozott parlamenti választást, amit ugyan adott pontig az RMDSZ is támogatott, de azt szerették volna, hogy vagy a helyhatósági választás előtt vagy azután legyen lebonyolítva, semmiképp sem azzal egy időben. „Az előrehozott parlamenti választásokkal nem csak fél évet nyerne az ország, hanem annál sokkal többet: a 8 évnyi politikai krízis után végre normalitás, stabilitás lehetne. Azonban sajnos a nemzeti liberálisok azt a régi elvet követik, miszerint ha hatalmam van, igazam is van, és olyan sürgősségi rendeletet fogadtak el, ami felülír mindent, ami felülírható. Ezt pedig nem tudjuk és nem is lehet támogatni. Hogy érthetnénk egyet azzal, hogy például a helyhatósági választásokon mindenki ott szavazhat, ahol csak akar, s nem lakóhelye szerint, amikor a választási eredmény megfordításához sok esetben elég 100–200, de még annál is kevesebb szavazat is; vagy a szavazóházak nyitvatartásának meghosszabbításával, nagyon konkrét és ellenőrzött szabályozások nélkül? Addig a kormányról nem kellene szavazni, amíg nem tudjuk meg, hogy ez a sürgősségi rendelet alkotmányos-e” — mondta. Meglátása szerint a nemzeti liberálisok valószínűleg azért nevesítették Florin Cîţut kormányalakítónak, s azzal a szándékkal állították össze a kormánynévsort, hogy ne kapja meg a parlamenti támogatást. „A PNL továbbra is egypárti kormányban gondolkodik, nem is kísérelt meg koalíciós kabinetet alakítani, mert valószínűleg megint azt szeretné, hogy a parlament elutasítsa a kormánynévsort. Persze az is megtörténhet, s ez főleg a Szociáldemokrata Párttól függ, hogy a parlament mégis megszavazza a kormányt, és akkor ez a kabinet vezeti majd az országot a választásokig. És persze ha elutasítja, az még nem jelenti azt, hogy el fogunk jutni a parlamenti választások előrehozásáig, de megtörténhet. Készen kell állnunk. Jó lenne, ha az Alkotmánybíróság március közepéig döntést hozna — így készülünk a következő hetekre. Előfordulhat, hogy ezt az abszurd drámát, amit játszunk, nem kell folytatni, de akármilyen forgatókönyv szerint is alakulnak majd az események, nincs miért megijedni. Pataki Csaba és Kereskényi Gábor sokat dolgozott, jó eredményeik vannak — meg kell ismertetni ezeket, mert ők képesek összefogni a magyarokat, svábokat, zsidókat, miért ne: románokat, romákat, egy szóval szatmáriakat” — mondta, nyomatékosítva azt is, hogy a megyeszerte jelenleg zajló előválasztásokból, belső versenyekből nem szabad élet-halál harcot csinálni. A magyar-magyar, de nem belső versengésre kitérve hangsúlyozta: „Bízom benne, hogy a Magyar Polgári Párt megérti, hogy nem szabad jelöltet állítania Szatmárnémeti és Szatmár megye élére, mert elveszítjük mindkettő vezetését — ők nem fogják megnyerni, de reális veszélybe sodorhatják a magyar város- és megyevezetést. A dominóelv mentén ha a várost nem nyerjük meg, nem nyerjük meg a megyét sem, és elveszíthetjük a parlamenti képviseletet is” — taglalta.

Politikai tájékoztatója zárásaként pedig rámutatott egy olyan feladatra, amelyet eddig, akárcsak négy évvel ezelőttig is, nem volt miért különálló feladatkörként nevesíteni: mozgósítani kell a diaszpórát — az erdélyi s azon belül a szatmári magyar diaszpórát. Bármilyen furán is csengjen a megnevezés velük kapcsolatban, az utóbbi években sajnos olyan sokan vettek ilyen-olyan vándorbotot a kezükbe, hogy jelentős létszámú diaszpórát alkotnak a határokon kívül — gyökereik azonban még itt, a határokon belül vannak. „Tudatosítani kell bennük is: együtt tudunk előre haladni, egymásra vagyunk utalva, szükségünk van egymásra.”

Szabó Kinga Mária