Szatmárnémeti

„Mozgásba lendítettük a várost”

2020.02.08 - 08:00

A mandátuma végéhez közeledve négyévnyi munkája mérlegét vonta meg Kereskényi Gábor polgármester, Maskulik Csaba városmenedzser és az RMDSZ-es tanácsosok — a 2016-os, „két lábbal a földön járó városfejlesztési program” tételei közül sok mindent kipipálhattak.

„Van mire büszkének lennünk, munkánkat becsülettel elvégeztük, és állunk a következő időszak kihívásai elé” — fogalmazott Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester, aki Maskulik Csaba városmenedzserrel és a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagjaival közösen summázta röviden az elmúlt négy év eredményeit a szatmárnémeti RMDSZ választmánya előtt.

Négy évvel ezelőtt, 2016-ban, „a két lábbal a földön járó városfejlesztési programja” bemutatóján az akkor még csak polgármesterjelölt Kereskényi hangsúlyozta: célkitűzéseik nem csak reálisak, vállalhatók és megvalósíthatók, de a szatmári emberek igényeit, kéréseit és elvárásait is tükrözik, hiszen a lakossággal való rétegtalálkozók nyomán fogalmazódtak meg. „Megvalósíthatatlan délibábígéretek helyett konkrét javaslatokkal állunk a szatmáriak elé, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a jelenlegi káoszt meg kell állítani, és újra kell építeni a várost, városunkat. Képletesen és a szó szoros értelmében is, hiszen az elmúlt négy év során, 2012–2016 között még csak tervek sem készültek. Átgondolt fejlesztésekkel visszaadjuk a város polgári arculatát, európai uniós alapokból felújítjuk a történelmi városközpontot, rendezzük Szatmárnémeti emblematikus épületeinek helyzetét. És modernizáljuk az új központot, elismert építészek bevonásával. Egy modern városképbe már nem fér bele a központ kommunista arculata, elhanyagolt állapotán pedig nagyon sürgősen javítani kell. A jelenlegi város- és megyevezetés a legminimálisabb felújításokat sem végezte el, pedig ott székelnek az új központ közepén” — mondta akkor. Csütörtök délutáni számvetésén pedig mandátuma kezdetére visszapillantva felidézte: „Úgy 'vettük át' a várost, hogy semmi olyan projektet nem hagyott elődöm, amit lehetett volna folytatni (sőt, még a polgármesteri irodát is 'kiürítette'), örökül hagyott viszont három olyan szerződést, ami nagyon sok fejfájást és kellemetlenséget okozott: a Digului és a Diana utca, valamint a Decebal híd felújítása. Így kezdtünk dolgozni — és ígéretünkhöz híven mozgásba lendítettük a várost. Nemcsak képletesen, de a gyakorlatban is, hiszen több mint 50 utcát (40 km) és több mint 90 utca járdáját (150 km) újítottuk fel tisztességesen, illetve aszfaltoztuk le” — fogalmazott, majd röviden és a teljesség igénye nélkül summázta a négy év megvalósításait, kezdve a város bejáratainál lévő betonképződmények felújításával (amelyek sokak elégedetlenségére román, magyar és német nyelven hirdetik Szatmárnémeti nevét); folytatva a lakónegyedekben kialakított több száz parkolóval, műfüves foci- és multifunkcionális sportpályákkal, a megújult parkokkal és Kossuth-kerttel, a helyi termelők és vásárlók számára felújított piacokkal, a XXI. századba átléptetett tömegközlekedéssel és hibrid autóbuszokkal, a nagyobb közbiztonságot garantáló köztéri kamerarendszerrel, amelyet a meglévő 160 „kukucska” mellett idén újabb 40 kamerával fognak bővíteni, a közvilágítási rendszer bővítésével, a köznyelvben csak „lopóautóként” emlegetett eszközzel — amelynek működését sokan kritizálják ugyan, de nevelő hatása vitathatatlan, a szatmári sofőrök sokkal fegyelmezettebben parkolnak, mint eddig —; a szintén XXI századhoz illő, ügyintézést segítő egységes ügyintéző irodával, az egészségügyi fejlesztésekkel, a magánberuházókkal és nem utolsósorban az európai uniós finanszírozású projektekkel, amelyekkel több mint 215 millió lejt hoztak Szatmárra. „Az oktatás azon kevés fejlesztések közé tartozik, amelyekre 2000 óta minden városvezetés figyelt — mi pedig fokozottan figyeltünk rá. Mindhárom magyar nyelvű gimnázium épülete fel van újítva, s nem titok, hogy Pataki Csabával együtt sokat lobbiztunk azért, hogy a magyarországi kormány nyújtson segítő jobbot ezen felújításokhoz, viszont a Johann Ettinger Német Elméleti Líceum új szárnya és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium bentlakása helyi pénzből újult meg. S van egy nagy projekt, amit az előző városvezetőkkel ellentétben nem is ígértünk ugyan, de konkrétumot fel tudunk mutatni: a harmadik Szamos-híd. Szóval van mire büszkének lenni. De az önkormányzati munka csapatmunka, büszke vagyok arra, hogy együtt dolgozhattunk, és remélem, együtt fogjuk folytatni is az elkezdett munkát; ez erkölcsi kötelességünk” — hangsúlyozta zárszavában.

A csapatmunkával kapcsolatban hasonlóan fogalmazott Maskulik Csaba városmenedzser is, aki 2017-ben állt Kereskényi polgármester mellé, nem hallgatva el azt sem: egy város vezetése a pénzről szól, amit úgy kell beosztani, hogy mindenre és mindenhova jusson. „Igen, leaszfaltozhattunk volna még 50 utcát, de a prioritásokat rangsorolni kell, s a várost logikusan, észszerűen kell fejleszteni. Lehet, hogy nem sikerült teljes mértékben, tudom, vannak ellenvetések és ellenvélemények, és sokan hangoztatják azt is, hogy csinálhattuk volna jobban, de mi igyekeztünk a lehető legjobban csinálni. Nehéz éveket éltünk meg, de soha nem panaszkodtunk, pedig lenne miért. Állok a kritikák elébe, tudok válaszolni azokra” — summázta. Nem hallgatta el azt sem: fájó pont, hogy a 17-es lakónegyedbeli és a Carpaţi I és II negyedbeli parkolókat még nem sikerült teljes egészében befejezni, de még inkább fájó, hogy Szatmárnémetinek még mindig nem készült el az Általános Városrendezési Terve a feladattal megbízott bukaresti cég hanyagsága miatt, s ez egy olyan komoly gond, amelyet feltétlenül meg kell oldani.

Ezt követően a városi tanács RMDSZ-frakciójának tagjai, azaz Bertici István, Gáti István, Günthner Tibor, Kiss József, Maurer Róbert, Ressler Stefan, Szőcs Péter, Zazula Béla és Zsók János számoltak be tanácsosi tevékenységükről — a két „idegenlégiós”, azaz a Német Demokrata Fórum részéről érkezett Ressler Stefan és a Magyar Polgári Párt részéről érkezett Zazula Béla külön kihangsúlyozta: megtiszteltetés volt számukra, hogy négy éven keresztül ennek a testületnek lehettek a tagjai, hiszen a csapat úgy fogadta őket, mint családtagokat. „Megmutattuk, hogy igenis lehet közigazgatást vezetni, politizálni, a várost mozgásba hozni civilizáltan, s a törvények maximális betartásával” — nyomatékosította a tanács jogi bizottságát vezető Ressler Stefan, Zazula Béla pedig reményét fejezte ki, hogy a következő négy évben is tudják (illetve ő is a csapat tagjaként tudja) majd folytatni az elkezdett munkát.

Gyűlészáróként Pataki Csaba, a megyei tanács és az RMDSZ megyei szervezetének elnöke gratulált mind Kereskényi polgármesternek, mind tanácsosi csapatának, hangsúlyozva: „Amiben tudtunk, megyeként segítettünk, amiben tudtak, városként segítettek. Nem akarok ünneprontó lenni, de sajnos még várnak ránk olyan 'örökségek', amelyek a várost és a megyét is meg tudják rengetni anyagilag, de egymást segítve igyekszünk tompítani a rengés erősségét. S ha esetleg bárki számára nem lenne nyilvánvaló, vagy felvetődne a kérdés: igen, mindkettőt, azaz Szatmárnémetit és Szatmár megyét is tovább akarjuk vezetni.”

Szabó Kinga Mária