Erdei D. István RMDSZ-es parlamenti képviselő a választási törvény veszélyeiről, a szakbizottságok megalakulásának felületességéről, a miniszterek meghallgatásának rövidségéről és az ellenzékben maradás lényegéről nyilatkozott.

— Az első négy napos parlamenti munka után milyennek látja az új parlamentet?

— Az új választási törvényről mi mindig hangsúlyoztuk, hogy veszélyeket rejteget, most tapasztalhatjuk mindannyian. Nagyon megduzzadt ugyanis a parlament létszáma, ami nem válik a munka javára, hiszen egy nagyobb tömeget mindig nehezebb munkára bírni, mint egy kisebb csapatot. Azt lehet látni, hogy nem mennek jól a dolgok. A képviselők közül sokan nem jelentek meg a plénumon. Én azon az elven vagyok, hogyha egy munkát úgy kezdünk el, hogy bal lábbal indulunk, félő, hogy ez a közömbösség végig fog kísérni a továbbiakban is.

— Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök elsiette a kormányalakítást, nem lesznek ennek hátulütői?

— Nagyon erőltetett menetben hozták létre a bizottságokat, az állandóbizottság nem állt a helyzet magaslatán. A szakbizottságokat úgy kell létrehozni, hogy egy állandóbizottsági tag jelenlétében teszik meg a javaslatokat az elnök, az alelnök és a titkár személyére. Nem egy szakbizottság úgy alakult meg, hogy az állandóbizottsági tag nem jutott el a szakbizottság alakuló ülésére és csak utólag készültek el a formaságok. A miniszterjelöltek meghallgatását lecsökkentették egy félórára, ami normális körülmények között több órát kellene tartson, volt olyan eset is, amikor másnapig is elhúzódott. Most tíz perc volt a bemutatkozás, tíz percig lehetett feltenni kérdéseket, és tizenöt perc maradt a válaszadásra.

— Üresek az önkormányzatok és az állami intézmények kasszái, de az államkassza is, nincs az országnak költségvetés-tervezete, milyen jövő elé nézünk?

— A költségvetési-bizottságban, melyben én tevékenykedek, nem maradt idő a válaszadásra. Ezen az ülésen együtt végezte a meghallgatást a szenátus és a képviselőház költségvetési-bizottsága. Két miniszterjelöltet — a pénzügyminisztert és a költségvetésért felelős minisztert — kellett meghallgatni. Én attól félek, hogy ez egy rossz előjele annak, hogy procedúrát teremtettünk arra, hogy ha ez most megtörténhetett, máskor is megtörténhet. A miniszterelnök azt mondta, hogy január 15-16-ra összehívnak egy parlamenti ülést a költségvetés-tervezet bemutatására, a pénzügyminiszter viszont azt nyilatkozta, hogy a költségvetés-tervezet csak január 24-25-én lesz bemutatva. A pénzforrások most is, mint eddig, az adóbevételek lesznek. Ezek begyűjtése a pénzügyi igazgatóságok feladata, hogy ezt milyen százalékban sikerül begyűjteniük, az majd kiderül. Az alaptörvény előírja, hogy amennyiben január 31-ig nincs az országnak elfogadott költségvetése, akkor az előző év költségvetésének az 1/12-ét, azaz a 8,3 százalékát lehet elhasználni. Ez nem egy biztonságos állapot, mert az idén januárban más dolgokra kell költeni, mint tavaly.

— Nem csak a parlament létszáma növekedett, hanem a minisztériumok száma is. Emiatt nem lesznek bonyodalmak?

— Ez így van, amikor egy nagy koalíció kormányoz. A választásokat az USL nyerte meg, de az USL-t több párt alkotja. Ennek az az érdekessége — de ezt már a politológusok kell elemezzék —, hogy nincs USL-frakció. Az USL-t alkotó pártok (PSD, PNL, UNPR, PC) igyekeznek megtartani saját arcélüket, igyekeznek megerősödve kikerülni ebből a háttércsatából. Igyekeznek minél több tisztséget megszerezni, ezért van az, hogy a szükségesnél több minisztériumot hoznak létre. Amit én jól ismerek, a pénzügyi és költségvetési szférában létrehozták a pénzügyminisztériumot és a költségvetésért felelős minisztériumot. A költségvetési minisztérium összeállíthat egy jó költségvetés-tervezetet, ha a pénzügyminisztérium nem teszi a dolgát és nem szedi be az adókat, vagy ha a két minisztérium nem tud megegyezni.

— Az állami intézmények és az önkormányzatok kasszái üresek, várják a költségvetést, de az állami kassza is üres. Honnan lesz pénz?

— Az az intézmény vagy önkormányzat, amelyik jól dolgozik, december 31-én üres kasszával zárja az évet. Ez így első hallásra megdöbbenti az embereket, hogy az a jó minisztérium, amelyik elkölti a pénzét, mert így nem utalják azt vissza az államkasszába.

— Az RMDSZ nem vesz részt a második Ponta-kormányban, ezt egyesek jónak tartják, mások szerint így sokat veszítünk. Önnek mi a véleménye erről?

— Most olyan helyzetben vagyunk, mint 1990-92 között voltunk. 1996-ban, amikor először kormányszerephez jutottunk, számtalan előnyhöz jutott a magyarság, akkor mértük fel igazán a kormányzás fontosságát. A Năstase-kormánynak nem volt szüksége az RMDSZ szavazatokra, mégis kaptunk kormányzási szerepet úgy, hogy amit jónak láttunk megszavaztuk, amit nem láttunk jónak, azt nem szavaztuk meg vagy tartózkodtunk. Azok számára, akik a közigazgatásban dolgoznak, előnyös a kormányszerep, mert van kihez forduljanak. Az egyszerű emberek nem mindig érzik, hogy van miniszterünk és államtitkárunk vagy sem. Jelen esetben én nem látom azt, hogy érdemes lenne részt venni ebben a kormányban, mert az USL-ben komoly feszültségek vannak, nem biztos, hogy nekünk ebben jó lenne részt venni.

Elek György