Jövő héten a mostaninál már valamivel több pénz sorsáról dönthet a megyei tanács — ám az önkormányzatok „igénylistájának” végösszegét figyelembe véve az is csak csepp lesz a tengerben.

Bár a tegnapi megyei tanácsülés napirendi pontjainak sorát „pénzosztással” tervezték kezdeni, erre végül most mégsem került sor — a személyi jövedelemadóból visszaosztott összeg a települések egyik jelentős bevételi forrása, amelyre így, év vége felé több önkormányzatnak is égetően szüksége lenne, viszont Szatmár megye alig 591 000 lejt kapott. „Ha ezt az összeget a legkisebb részrehajlás vagy egyéb tényezők figyelembe vétele nélkül elosztjuk a megyebeli közigazgatási egységek számával, akkor 9000 lej jut minden önkormányzatnak — miközben egy tanácsülés megtartása 15 000 lejbe kerül. S mivel jövő héten ugyancsak az adók visszaosztásából még 3 millió lejt kap a megye, ezért a racionalitás elve mentén úgy döntöttünk: most nem osztunk pénzt, hanem elhalasztjuk jövő hétre, amikor már 3 591 000 lej sorsáról dönthetünk” — magyarázta Pataki Csaba tanácselnök. Persze ez az összeg is mondhatni csepp a tengerben, ugyanis az önkormányzatok által benyújtott „igénylista” végösszege 48 millió lejre rúg. „Jelen pillanatban az önkormányzati kintlevőségek végösszege 8,14 millió lej, ebből csak a már jó ideje csődben lévő kányaházi önkormányzat kintlevőségei kerek 5 millió lejt tesznek ki, s bár ez a legnagyobb tétel, több polgármesteri hivatalnak is felgyűlt önhibáján kívül kisebb-nagyobb összegű kintlevősége, amit persze a pénzelosztásnál mind-mind igyekszünk figyelembe venni” — mondta a tanácselnök, hozzátéve azt is: tisztában vannak azzal, hogy sok önkormányzatnál nincs pénz a fizetésekre, de december 7-ig mindenképp rendkívüli tanácsülést fognak tartani, „s ha az adóhivatal is megmozdul, december 10-e körülre meglesz az önkormányzatoknak a pénze a bérekre.”

Igaz ugyan, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva ma már „egész jónak” minősíthető az egészségügyben dolgozók fizetése, de minden kórház apparátusában létezik egy olyan szakszemélyzetszegmens, amelynek tagjai bár felsőfokú/szakirányú végzettséggel rendelkeznek, és mindennapi munkájuk nélkül elképzelhetetlen az intézmény működése, az általános fizetésemelésekből — mind az egységes, mind az egészségügyi béremelésekből — valahogy „kifelejtődtek”, s a mai napig a 2015-ös bérrács alapján kapják kézbe havi jövedelmüket. A törvény viszont annyit „megenged”, hogy az egészségügyi intézmények saját anyagi forrásból úgynevezett házon belüli fizetéskiigazítást adjanak, vagy ha jobban tetszik: bérpótlékkal kompenzáljanak ott, ahol az állam feledékeny volt. Persze nehogy bárki is valamiféle sok számjegyű összegre gondoljon! Például a szatmárnémeti tbc-kórháznak (amely október végéig 407 000 lejnyi saját jövedelmet termelt ki) lehetősége van a 2018-as évre 12 000 lejt fizetéskiigazításra fordítani, azaz havonta 1000 lejt szétosztani a „kifelejtettek” között — nem nagy összeg, de akinek három éve egy banival sem emelkedett a fizetése, annak az a 100–150 lej igencsak sokat jelent. „Ez egy országos szintű probléma, ami több mint 5000 szakképesített dolgozót érint, biológusoktól kezdve kémikusokon, patológusokon, asszisztenseken át egészen az adminisztratív szakapparátusig, amelynek mindennapi munkája nélkül nem is tudnának működni az egészségügyi intézmények, azonban szakadéknyi különbség tátong az ő és a más besorolásba tartozó egészségügyi dolgozók fizetése között” — magyarázta a tegnapi tanácsülésen Pataki Csaba elnök, a grémium tagjai pedig teljes egyetértésben szavazták meg, hogy a tbc-kórház, az avasfelsőfalui kórház és a megyei kórház „magad, uram, ha az állam nem ad” alapon saját forrásaikból fizetéskiigazítást adjanak ezen alkalmazottaiknak. Ugyancsak ellenvetés nélkül szavazták meg azokat a napirendi pontokat, amelyek a Szatmár Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság teljes szerkezeti átalakítására vonatkoztak. Az új működési szabályzat, az új részlegesítés, valamint az új igazgatótanács egy féléves folyamat és átszervezés végét fémjelzi, amelyet törvényi kötelessége volt végrehajtani a közel 20 000 sérült, árva vagy félárva gyermek és felnőtt ellátását biztosító igazgatóságnak, amelynek feladatkörei is bővültek, ugyanis az új szabályozás értelmében ezentúl a családon belüli erőszak áldozatai is az ő védőszárnyai alá tartoznak. Szintén a gyermekvédelmi igazgatóságot érinti az a Team-Up elnevezésű projekt, amelynek célja, hogy a jövőben minél több gyermek nevelőszülőknél és nem intézményekben legyen elhelyezve. „A pályázat Szatmár megyére eső része 56 millió lejt tesz ki, s ez az összeg nemcsak a jelenlegi, valamint a következő öt év során nevelőszülővé váló 110 személy szakképesítését, de fizetéseiket is lefedi — a projekt „emberi” vonatkozását pedig talán fölösleges is hangsúlyozni, hiszen bármilyen jól felszerelt és ellátott intézményről is legyen szó, az mégiscsak egy intézmény, míg a nevelőszülők alkotta család mégiscsak egy család” — fogalmazott a tanácselnök.

Szabó Kinga Mária