Hagyomány lett a „cipősdoboznyi szeretet”, és a „Mosolygós karácsony” akció égisze alatt idén sokkal több helyen sikerül örömöt szerezni a nagyon szerény körülmények között élő gyermekeknek.

Ismét „beköltözött” a karácsony az RMDSZ-székházba, amely a nagy halom, szinte plafonig érő, vidám, tarka csomagolású „cipősdoboznyi szeretetnek” köszönhetően színesebb lett. „És nemcsak színesebbre, de mosolygósabbra is sikerült, mint az eddigi Mosolygós karácsony akciónk: az idő lényegesebben rövidebb volt, hiszen december 12-én kezdhettük el, de ezekben a napokban folyamatosan hozták és hozzák a dobozokat. Valami fantasztikus öröm és élmény, hogy egy hét alatt több mint 800 ajándékcsomag gyűlt össze!” — mondja az örömtől ragyogva és természetesen mosolyogva az RMDSZ Szatmárnémeti Nőszervezetét vezető Poszet Kinga, aki Major Melinda megyei elnökkel és a szervezésben aktívan részt vevő Békéssy Erzsébettel, Szejke Ottiliával és Galiger Izabellával közösen tartott rövid sajtótájékoztatót a „Mosolygós karácsony” akcióról. A kezdeményezés idén jóval túlnőtt a hagyományos cipősdoboz-ajándékakción, pontosabban kibővült, hiszen a „Mosolygós karácsony” égisze alatt tették mosolygóssá a Szent Rita Egyesületnél 50, ott tanuló, rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek ünnepét, akik meleg lábbeliket kaptak; ma Kispeleskére, Magyarcsaholyba és Érszakácsiba visznek 80–80, tartós élelmiszerekből álló csomagot (a belevalókat pénzadományokból vásárolták); a túrterebesi szervezet idén is 120 idős helybélit örvendeztet meg süteménycsomagokkal; Börvelyben kézműves vásárt, Tasnádon rajzversenyt szerveztek. „A megye minden olyan településén, ahol nőszervezet működik, történik valami. Már tavaly is úgy szerveztük, hogy helyben gyűjtötték össze a csomagokat és adták oda a gyermekeknek az ajándékokat, hiszen fölösleges lett volna Szatmárnémetibe, a székházba 'besétáltatni' s pár nap múlva aztán visszaszállítani az adott településre. Így szerveztük idén is, de voltak vidéki szervezetek, amelyek nem akartak kimaradni a városi akcióból sem, így behozták Szatmárra a cipősdobozokat. Ez nem egyszerűen csak adománygyűjtés, hanem közösségi összefogás is, hiszen óvodák, iskolák, civil szervezetek (a Kölcsey Ferenc Főgimnázium például 200, a Caritas — pedig nekik is vannak bőven kötelezettségeik — 100 dobozt hozott), egyházak és nagyon-nagyon sok magánszemély vett és vesz részt benne” — fogalmaz Major Melinda, s szavai igazolásaként épp akkor lép be egy hölgy ölében halomnyi ajándékdobozzal, gyorsan átadja és megy is tovább. „Hagyománnyá lett a cipősdoboznyi szeretet, az emberek várták már az akciót, ilyenkor jobban bennük van az ajándékadás, az adás öröme” — teszi hozzá Poszet Kinga. A mosolyt varázsoló cipősdobozok idén a nagyon szerény és/vagy nagyon hátrányos körülmények között, elszigeteltebb, mondhatni Isten háta mögötti településeken (Iriny, Érendréd, Hirip, Szilágypér, Szamosdob, Ombod, Kis- és Nagymajtény, Tamásváralja) élő gyermekek számára teszik szebbé a karácsonyt — olyan gyermekek számára, akik egyébként ritkán látnak ajándékot, és akiknek fontos tudniuk, ez nem azért van, mert „rosszak

Szabó Kinga Mária