A nagykárolyi Román Katona Emlékművét övező tér felújításának ötlete annak kapcsán kezdett körvonalazódni, hogy bizonyos helyi érdekcsoportok többéves levelezésének, illetve helyszíni szemléztetésének eredményeképpen a kulturális minisztérium kiküldött egy levelet az önkormányzatnak, amelyben elrendelte, hogy az emlékművet „eltakaró” tujákat el kell távolítani. 

Hogy a nagykárolyi városközpontban ne a fáktól lecsupaszított, betonlapokkal borított rész maradjon, a városvezetés a tér arculatának megújítására kezdett fókuszálni. Mivel itt minden évben nagyszabású katonai parádét tartanak, ugyanakkor a helyi tömbházakban élő nagykárolyiak is előszeretettel hűsölnek az emlékmű övezetében, az a döntés született, hogy megfelelő szakembert bíznak meg a tervezéssel. A kivitelezés európai uniós finanszírozással történne majd a jövőben.

A lakossági fórum első részében a projekt tervezője, Ştefan Paskucz építészmérnök mutatta be az ő és csapata által jegyzett tervezetet. (Ştefan Paskucz neve egyébként onnan is ismerős lehet, hogy az ő nevével fémjelzett csapat készítette többek között azt a Román Akadémia Nagydíjával jutalmazott projektet, mely Nagybánya történelmi központjának megújításáért felelt, illetve szintén az ő munkájuk a nagybányai művésztelep restaurálásának számtalan szakmai díjjal jutalmazott munkálata is.)

Paskucz részletesen bemutatta azt a koncepciót, amely a projekt alapötletét adta. Mint mondta, az elképzelés szerint a megújuló főtér egyszerre lenne nagyszabású és korszerű, amely az emlékmű román történelmi vonatkozását megőrizve ékesítené a teret. Odafigyeltek a zöldövezet felületének megőrzésére, valamint arra is, hogy a téren található emlékmű szimbolikus fontossága se csorbuljon. Mivel a kulturális minisztérium rendeletének értelmében az emlékmű övezetében található tujákat el kell távolítani, a rendelkezésre álló területre mesterséges árnyékolókat, vízesést, padokat, virágkompozíciókat, a Ferdinánd király szobrát övező területre pedig egy növénykerítést is terveztek.

A tervezett beruházás eredményeképpen nem sérül az emlékmű mögötti park, mivel onnan nem kerülnek kivágásra fák, mindössze a jelenleg ösvény nélkül, keresztül-kasul járkált hátsó részben alakítanának ki ösvényeket a gyalogosok számára. 
Az emlékmű mögé tervezett amfiteátrum szélén ülőhelyek lennének, így a járókelők nem az emlékmű előtt, hanem mögötte foglalhatnának helyet, közelebb a parkosított részhez. 

A téren tematikus részek kerülnének kialakításra, az egyik ilyen a felvonulási menet útvonalán haladna, és a Béke ösvénye nevet viselné, kiemelve azt a békés együttélést, mely a Nagykárolyban élő nemzetiségekre jellemző.
Az emlékmű mögötti terület egy részét megemelnék, itt kapna helyet a zöldövezet öntözőrendszere, valamint innen működtetnék a mesterséges vízesést is — az itt felhasznált vizet fúrt kutakból biztosítanák, illetve a tér megvilágításához is alternatív, megújuló energiaforrásokat használnának fel, emelte ki a projekt készítője. 

Ştefan Paskucz ugyanakkor elmondta, hogy ez a terv megnyitná, közelebb vinné az emlékmű körüli övezetet a lakosokhoz. Kihasználhatóbbá, ugyanakkor modernné is tenné, hasonlóan az ország vagy a világ azon nagyobb városainak tereihez, melyek túlmutatnak azon, hogy évente csak egy-két alkalommal kerüljenek előtérbe. „Mindenkihez szólna ezáltal” — hangsúlyozta ki a tervező, aki azt is elmondta, hogy a park tömbházak felőli végébe egy játszóteret is terveztek, így orvosolva azt a sokak által jelzett problémát, hogy a gyerekek évtizedek óta felmásznak az emlékműre, illetve rajta játszanak.
„Az emlékmű előtti részt is jobban ki lehetne használni, hiszen a korábbi években is itt berendezett karácsonyi vásár vagy a város karácsonyfája is látványosabb és szebb lenne” — mondta Ştefan Paskucz.

Sérülne a szakrális jelleg…

Az elmondottak nem váltottak ki elégedettséget a szervezetten a gyűlésre érkezett csapat tagjaiból. Leginkább az emlékmű „szakrális” jellege sérülésének, a román történelmi hely megszentségtelenítésének tartották az átalakítást. Voltak, akik azt javasolták, hogy az emlékművet zárják el, és csak nemzeti ünnep alkalmával lehessen hozzáférni, de volt olyan felszólaló is, aki életnagyságú, katonai alakokat mintázó szobrokat kért a meglévő emlékmű mellé. Olyan felszólaló is akadt, aki imahely létrehozásáért kardoskodott. 

Komoly ellenérzést váltott ki a játszótér tervének gondolata is köreikben, többen azon álláspontjukat hangoztatták, hogy a gyerekeknek semmi keresnivalójuk az emlékmű övezetében.
Az egyeztetésen jelen lévő Zamfir Danciu, a Szatmár Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője felszólalásában arról biztosította a jelenlévőket, hogy ez a tervezet nem csorbítja a román katonák emlékét, mindössze úgy emeli ki Nagykároly emblematikus emlékművét, hogy modern kontextusba helyezve szakít a kommunista beidegződésekkel. Mint mondta, a tervezet megkapta a szükséges jóváhagyásokat az illetékes szakhatóságoktól.

Az érvek-ellenérvek ütköztetését követően Kovács Jenő nagykárolyi polgármester próbálta megnyugtatni a feleket. Mint mondta, ebből az ügyből nem szabad etnikai konfliktust generálni, hiszen nem ez volt a kezdeményezés célja, hanem éppen ellenkezőleg, a nagykárolyiakra jellemző békés együttélés kihangsúlyozására összpontosítottak.
Kovács önmérsékletre intett mindenkit, s arra kérte őket, bízzanak a tervezőkben, s higgyék el, hogy ha kivitelezésre kerül a terv, akkor mindenki megelégedésére és örömére szolgál majd a végeredmény. SZFÚ