A Júlia című monodrámát — amelyet Rappert-Vencz Stella, a Harag Gyögy Társulat színésznője ad elő — az erdélyi kortárs drámaíró, Visky András családi tragédiája ihlette és benne édesanyja helytállásának, férjéhez való hűségének és istenszeretetének állít emléket.

Önéletrajzi ihletésű Visky András kortárs erdélyi magyar drámaíró január 29-én 17 órakor az Ács Alajos Stúdióban bemutatásra kerülő monodrámája, amely a Magyar Kultúra Hetének egyik fő témájához, a magyar asszonysorsokat idéző előadások sorozatához illeszkedik. Az előadást Nagy Regina rendezte. A szervező Ady Endre Társaság harmadik éve tűzte zászlajára, hogy olyan előadásoknak ad teret, amelyek arról szólnak, hogyan élték meg a magyar asszonyok a Kárpát-medencében a történelemformáló időket. Ez a szemlélet a — hogyan vigyem tovább az életet, hogyan éljük túl a megpróbáltatásokat ép ésszel, egészségesen, mi ad erőt a legnagyobb reménytelenségben — kérdéskör köré szerveződik.

— Rappert-Vencz Stella, kérem, meséljen előadásbeli szerepéről, Júliáról!

— Júlia figuráját az író édesanyjának alakja ihlette. A dráma azt az időszakot idézi meg, amikor az 56-os politikai meghurcoltatások következtében az író lelkész édesapját börtönbe, édesanyját és hét gyermekét a román gulágra deportálja a kommunista hatalom. Júlia ebben az embert próbáló időben kerül élete legnagyobb megpróbáltatása elé. Meghurcolják őt a gyerekeivel együtt. Elszakad férjétől, az őt kiegészítő másik felétől, elszakítják őket. És ebben a meghurcoltatásban rátalál másik segítőjére, Istenre.

— Sajátos a dráma műfaji meghatározása: párbeszéd a szerelemről. Kivel folytat párbeszédet Júlia?

— Elsősorban Istennel. Önmagában keresi Istent és minden jelben, ami azonosítható Istennel. Végül a belső békéjében, a sorsával való megbékélésben találja meg Istent. Amit a drámában meg is fogalmaz erről, az az, hogyha megbékélsz az isteni akarattal, akkor tudod szeretni Istent és tudod szeretni önmagadat is, megbékélsz akkor a világgal, a környezeteddel is.

— Miről szólhat ez az előadás a mában, amikor elfelejteni akarjuk a rosszat, a szenvedést és nem feleleveníteni, mi lehet a „vonzereje” egy ilyen lelki kálváriának?

— Tetten érhető ez a történet a ma embere számára is, ha arra gondolok, hogy mindenkinek vannak a személyes életében olyan nehézségei, amelyekben a lelki fejlődés útját járva lehetősége van erkölcsileg egy magasabb szintre lépnie. Ez egyéni beállítódás kérdése is, de hogyha bármilyen nehézségben Istent segítőnek és nem ellenségnek fogjuk fel, akkor szólhat a ma emberének is. Arról leginkább, hogy önmagában keresse a megoldást és fogadja el, hogy a nehéz pillanatok nem azért vannak, hogy őt megsemmisítsék, hanem hogy őt felemeljék és továbblendítsék egy ”jobb önmaga” megtalálása felé.

— Júliában, aki hét gyermekével kerül a Gulágra, a gyermekei tartják a lelket. Az ő létükért aggódik, miközben nem akarja feladni önmagát. Ha elválna a férjétől, akkor hazaengednék őket, de ő visszautasítja ezt a „kegyet”. Megoldás lehetne, de ő mégsem a könnyebb utat választja. Hogyan értelmeztétek ezt a momentumot az előadásban?

— A drámát át meg átszövik a bibliai utalások. Az ügyvéd, aki felajánlja, hogy elválhat a férjétől, Júlia szemében maga a kísértés. A válással olyan árulást követne el, amivel nem tudna tovább élni. Ez a házastársi hűség próbája. Visszautasítja a válás lehetőségét, de a hangsúly arra helyeződik a drámában, hogy ez a felajánlás a bizonyosság Júliának arról, hogy a férje életben van!

— A próbafolyamat alatt mennyire segített ennek az élethelyzetnek a megélésében az anyaságod?

— Nagyon segített annak megértésében, hogy milyen nehéz helyzetekkel kell megküzdenie a szereplőnek. Ha csak arra gondolok, hogy nekem egy gyermekem van és Júliának hét volt, és hogy ez mennyi törődéssel és aggodalommal járhat. Viszont azt is láttatta velem az anyaságom, hogy mennyi vigaszt és reményt adhat egy gyereknek a jelenléte, ha belekerül az ember egy nehéz, drámai helyzetbe. A gyerekek tiszta lélekkel, előítélet-mentesen tudnak viszonyulni a nehéz pillanatokhoz.

-Vannak olyan súlyos élethelyzetek a mai világban, amiben próbára tevődik az ember erkölcsi magatartása?

-Vannak és lesznek mindaddig, ameddig az emberiség meg nem tanulja a leckét. Isten mindig ugyanazokra a dolgokra próbál tanítani bennünket. Isten — és ebben nagyon hiszek — egy jóságos isten.

-Hogyan merült fel a dráma színrevitelének ötlete?

-A darabjavaslatot Tóth-Páll Miklóstól kaptam. Rendezőt én találtam hozzá, Nagy Reginát. És annak különösen örültem, hogy női rendezőt választottam, akinek szintén anyaként volt rálátása a szereplő belső világára. Díszletben, jelmezben igyekeztünk magunk kitalálni a dolgokat, segítségünkre volt Cristian Gătina, az ügyelő-súgónk pedig Tamás Ágnes.

Márk-Nagy Ágota