A képviselőház elfogadta az állattenyésztési törvény módosítását. Az új jogszabály egyebek mellett elősegíti a fajállattenyésztést, és bünteti az állatok eredetének hamisítását.

Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja kérdésünkre elmondta, hogy a törvénytervezet több éve vár elfogadásra, egy éve közvitára bocsátották a törvénymódosító javaslatot, és az állattenyésztő egyesületek kiegészíthették a törvényhozók által kidolgozott módosító változatokat. Az RMDSZ-frakció több módosító javaslatot dolgozott ki, ilyen például a méhészek tevékenységét szabályozó rész. A jelenleg elfogadott törvényben elő van írva, hogy komoly büntetések — egészen a büntetőperig, sőt, a börtönbüntetésekig is elmehetnek — róhatók ki azon méhészekre, akik szaporítanak. A törvényben ugyanis az szerepel, hogy a szaporítást csak engedélyezett farmokon lehet végezni. A méhészek pedig foglalkoznak szaporítással, mint ahogy a sertés- és szarvasmarhatartók is teszik, akik számára nem tiltott a szaporítás. A kormány azt szeretné elérni, hogy a román méheket szaporítsák, nem pedig a Németországból behozott fajtákat. Szigorúan büntetik, ha valaki illegális fajtajavító biológiai anyagot vagy szaporítóanyagot hoz be az országba, ezért akár hat hónapnyi szabadságvesztés is járhat. Továbbá jelentős pénzbírság jár a szaporítóanyag engedély nélküli forgalmazásáért és a törvénytelen megtermékenyítésért. Az RMDSZ-frakció kérésére a méhészetre vonatkozó részt kivették, az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy ne csak a román fajta szaporítása legyen engedélyezett, mutatott rá Magyar.

A szakpolitikus kiemelte, hogy a törvényben nem egyértelmű a szarvasmarhatartóknak járó szubvenció. Kétféle szubvenciót kaphatnának, mindkettőt az APIA-n keresztül: az egyiket az állomány függvényében, a másikat pedig a referenciaévben megállapított adatok szerint. Jelenleg a pályázati ciklus első éve a referenciaév, hét éven át arra az állatállományra adják a támogatást, ahány állatot jelent az állattartó abban az évben. Előfordul, hogy a referenciaévben tíz darab jószága van a gazdának, a következő évben pedig már kétszáz, de akkor is csak tíz darabra kap támogatást. Ugyanez a helyzet fordítva is.

Magyar szerint fontos lenne törvényben szabályozni a földvásárlást is. Eddig csak külföldi cégek vásárolhattak földet, ezentúl külföldi magánszemélyek is vásárolhatnak, így óriási mezőgazdasági területek kerülnek külföldön élő személyek tulajdonába. Ahhoz, hogy a kisgazdaságok megmaradjanak, az RMDSZ korlátozni szeretné, mennyi földterületet vásárolhat fel egy gazda. Még mindig sok olyan kisgazda van, aki három-öt hektár földdel rendelkezik, és ebből próbál megélni. Ezeknek a gazdáknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy mit termesszenek ezeken a földeken, hogy az jövedelmező legyen. Nem biztos, hogy a búza- és a kukoricatermesztés a legelőnyösebb. Ezeknek a kisgazdáknak több támogatást kellene adni. Segítség volt eddig is a 6.4-es kiírás, amelynek megpályázásával tizenötezer euróhoz lehetett jutni. Ezt az összeget gazdaságfejlesztésre lehetett használni.

Magyar Lóránd jónak tartja a legelőtörvényt, ugyanis az új jogszabály megkönnyíti az állami tulajdonban levő legelők bérbeadását. Ehhez az állattartónak biztosítania kell a hektáronkénti 0,3 számosállatot; előnyt élvez, ha legkevesebb öt éve szerepel állataival az országos mezőgazdasági nyilvántartásban. Igazolnia kell, hogy székhelye (lakhelye) azon a közigazgatási területen található, amelynek tulajdonában van a legelő. Amennyiben a gazdák nem tudják biztosítani a hektáronkénti 0,3 számosállatot, szerződést kell kötniük egy, a lakhelyükön vagy a megyében működő állattartó egyesülettel. Ezentúl sem szabad megváltoztatni a legelőterületek rendeltetését. Újdonságnak számít, hogy megelőző ellenőrzést is kilátásba helyezhetnek az állategészségügyi felügyelők. Továbbá szigorították a törvénytelen legeltetésért, valamint a legeltetési időszak figyelmen kívül hagyásáért járó büntetést is. Azt is büntetik, ha a tulajdonosok nem készítettek legelőgazdálkodási tervet vagy elmulasztották az ebbe foglalt munkálatok elvégzését. A bírság 1000 lejtől 40 000 lejig terjed.

Elek György