Mugur Isărescu jegybankelnök.az inflációs jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy az előrejelzés felfelé módosítását elsősorban az energia és az üzemanyagok drágulása indokolja, amely a fokozódó geopolitikai feszültségekkel és a nemzetközi energiapiac kedvezőtlen alakulásával függ össze.
A jegybank szerint az éves infláció 2026 utolsó negyedévében átmenetileg emelkedhet, majd 2027 elejétől fokozatos csökkenésnek indulhat. A BNR arra számít, hogy az infláció 2028 első negyedévében tér vissza a 2,5 százalék körüli (1,5-3,5 százalékos) célsávba.
Isărescu hangsúlyozta, hogy az inflációs előrejelzés emelése nem jelent feltétlenül kiugró áremelkedéseket a következő hónapokban. Az energia drágulása ugyanakkor más termékek és szolgáltatások árába is beépül, így az alapinflációt is befolyásolja.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az előrejelzés a november eleji adatokon alapul, amikor a kőolaj hordónkénti ára még meghaladta a 100 dollárt. Az ár azóta 90 dollár közelébe csökkent, de egyelőre bizonytalan, hogy ezen a szinten marad-e - magyarázta.
A BNR számításai szerint az energiaárak és az élelmiszerárak egyes ingadozó tételeinek hatását kiszűrő maginfláció (CORE2) 2026 végére 6,1 százalékra, 2027 végére pedig 3,7 százalékra mérséklődhet, részben a visszafogott belföldi kereslet hatására. Isărescu hangsúlyozta, hogy az energiaárak jövőbeli alakulása továbbra is bizonytalan, ezért a tényleges infláció a jegybank előrejelzésénél magasabb és alacsonyabb is lehet.
Az országnak pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz - jelentette ki ugyancsak a hétfői sajtótájékoztatón a Román Nemzeti Bank kormányzója.
Isărescu szerint IMF-megállapodásra elsősorban valutaválság és elégtelen devizatartalék esetén lenne szükség, Románia azonban jelenleg nincs ilyen helyzetben. „Az országnak pénzre van szüksége, de nem az IMF pénzére” — mondta, hozzátéve: külföldi beruházásokra, uniós forrásokra és tőkepiaci hitelekre van szükség.
A jegybankelnök szerint a legnagyobb kockázat az ország hitelességének romlása. Emlékeztetett arra, hogy Románia megállapodott az Európai Unióval a költségvetési hiány csökkentéséről, és ha teljesíti a vállalt deficitcélokat, IMF-megállapodás nélkül is megőrizheti hitelminősítését és piaci hitelességét. Mint hangsúlyozta, hogy a következő időszak legfontosabb feladata az idei deficitcél teljesítése, egy hiteles 2027-es költségvetés elfogadása és annak biztosítása, hogy Románia továbbra is hitelhez jusson a nemzetközi pénzpiacokon.
Hírszerkesztő
(Nyitókép: wall-street.ro/archív)