A parlament elfogadta az új erdészeti törvényt, amit az államelnök visszaküldött a parlamentnek kiigazításra. A törvényről, annak hibáiról Balogh Sándor erdészmérnököt kérdeztük.

— Én mint erdészmérnök, aki jól látom a területi és a szakmai problémákat, jó döntésnek tartom, hogy az államelnök visszaküldte a törvényt, mivel a jogszabálynak vannak olyan részei, amelyeket nálunk még nem lehet kivitelezni — fejtette ki Balogh Sándor erdészmérnök. Az egyik ilyen, hogy a törvény megengedi, a tíz hektár alatti erdőgazdálkodásban ne legyen üzemterv, rábízzák az erdészre, hogy a saját felelősségére jelölje ki azt a hektáronkénti három köbméter fát, amit ki lehet termelni. Igen ám, de 1992-től, amikor megkezdődött a visszaszolgáltatás, az erdőkben semmilyen konkrét dolgot nem végeztek, ettől függetlenül a természet végzi a maga dolgát, vannak olyan erdők, amelyekben már felújító vágásokra lenne szükség. A felújító vágásoknál a hektáronkénti három köbméter kitermelése évente túl kevés. Van olyan erdőtulajdonos, akinek nincs egy hektárnál nagyobb erdőterülete, annak három köbméter fa tüzelőnek sem elég. Így vagy úgy oda jutunk, hogy üzemtervet kell készíteni. A törvény szerint üzemtervre csak száz hektár felett van szükség. A tulajdonosok, ha azt akarják, hogy több fát termelhessenek ki, elkerülhetetlen, hogy társuljanak. Ha az emberek társulnának, hogy egy nagyobb területen végezzenek erdőgazdálkodást, akkor biztosítani lehetne az erdő fennmaradását egyik nemzedékről a másikra és biztosított lenne a tűzifa, de lehetne építőanyagot is kitermelni. Az erdészeti törvénybe bele kellene foglalni, hogy az állam támogassa a társulások megalakulásának költségeit.

Egyéb hiányosságok

— A másik dolog, amit az erdészeti törvényben egy kicsit visszásnak látok, hogy megszabják, hogy egy bizonyos mennyiséget egy fakitermelő cég feldolgozzon — folytatta Balogh Sándor. — Előfeldolgozást kell végezni, vagyis deszkát kell készíteni. Kinek? Szatmár megyében három fafeldolgozó cég van. Ezek kétféle fával — bükkel és tölggyel — dolgoznak. Ennek a két fafajtának megvan a piaca. De ott van a gyertyánfa, a cserfa, a nyárfa, ezek iránt nincs kereslet. Egy másik probléma, hogy semmilyen európai uniós pályázatban nem támogatják a feldolgozáshoz szükséges gépek megvásárlását, még kérgező gépet se lehet vásárolni. A legtöbb akácfát Magyarországra szállítják, onnan tovább viszik a nyugat-európai piacokra, de már amerikai felvásárlók is jelentkeznek. Az akác az egyetlen faanyag, amiből játékokat, játszótéri felszereléseket szabad készíteni. Nem reped, bírja az időt, hajlékony, nem veszélyezteti a gyerekek épségét, ugyanezt a fafajtát használják szőlőkarónak. Franciaország nagyon sok szőlőkarót vásárol. Ugyancsak sok akácfát vásárolnak támfalak készítésére. Az erdészeti törvény külön kellene szabályozza a kis területeket és külön a nagy területeket. Sajnos, a parlamentben nem biztos, hogy van három erdészmérnök és az sem biztos, hogy azok benne vannak a mezőgazdasági bizottságban, tehát olyanok döntenek az erdészet sorsáról, akik egyáltalán nem értenek hozzá.

Elek György