Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöki tisztségét is betöltő, korábban gyergyószentmiklósi polgármester Mezei János ügyében január 13-án, pénteken hirdetett végleges ítéletet a Marosvásárhelyi Táblabíróság — a jogerős ítélet Mezei Jánost felmentette a hivatali visszaélés és a sikkasztás vádpontjai alól, a zsarolás vádpontjában azonban elítélte, így három évnyi börtönbüntetését négy év felfüggesztett szabadságvesztésben határozta meg. Emellett 10 ezer euró kártérítést kell fizetnie az őt feljelentő és az általa megzsarolt Virág Zsoltnak, öt évre eltiltották a közügyektől, 60 nap közmunkát kell végeznie, valamint részt kell vennie egy bíróság által meghatározott reintegrációs programban is.   

Nyolcéves történet

Mezei János ellen 2015 májusában emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hivatali visszaélés, zsarolás és sikkasztásra történő felbujtás miatt. A vádhatóság szerint Gyergyószentmiklós polgármestereként azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi (Belső-Lipótváros) önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti, 400 négyzetméteres telket nem lehetett volna eladni a magyarországi többségi tulajdonos beleegyezése nélkül. A perben az V. kerületi önkormányzat jelezte, hogy nem tekinti károsultnak magát. A DNA azt tekintette zsarolásnak, hogy a polgármester a Monturist Kft. kisebbségi tulajdonosaként felszólította a cég ügyvezetőjét – aki a feljelentést tette ellene –, hogy záros határidőn belüll mondjon le tisztségéről. A vád szerint a polgármester akkor követte el a sikkasztásra történő felbujtást, amikor a házi őrizetben töltött ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy vigye el neki az egyik tanácsülés videofelvételét. A sikkasztás vádja alól a volt polgármester titkárnőjét is felmentették. 

Mezei Jánost tavaly március 10-én első fokon felmentette a per újratárgyalását végző Maros Megyei Törvényszék, 2018-ban pedig az első fokon eljáró Hargita Megyei Törvényszék is, de a törvényszék által elkövetett formai hiba miatt a Marosvásárhelyi Táblabíróság 2019 novemberében visszaküldte az ügyet alapfokra — a megismételtetett eljárást immár a Maros Megyei Törvényszék folytatta le.

S ha valakinek szeget ütne a fejében s furcsállaná Gyergyószentmiklós és Belső-Lipótváros közös cégét: ez még 1996-ban, a két önkormányzat testvérvárosi együttműködésének megerősítéseként jött létre, a mondhatni szokásos séma szerint, vagyis a magyarországi önkormányzat adta a pénzt, a gyergyószentmiklósi pedig az igen értékes területeket a Gyilkos-tó partján („mielőtt még valaki más ráteszi a kezét”) — a korabeli nagyszabású tervek értelmében modern turisztikai központ lett volna létrehozva közös beruházásként, szállókkal, de megújultak volna a tóparti villák is, az eltelt 27 év alatt azonban szinte semmi nem valósult meg ezekből.

Az EMSZ természetesen boszorkányüldözést és magyar-megfélemlítést kiált

 „Az ügyemben hozott elmarasztaló ítélet jogtalan, az ellenem felhozott, koholt vádak nem állják meg a helyüket és semmi nem bizonyítja a zsarolás tényét, hiszen ilyen nem is történt. Ugyanakkor a bíróság döntése végleges, annak pedig minden következményét vállalom. Épp ezért bejelentem: lemondok az EMSZ elnöki tisztségéről” – mondta Mezei János hétfői marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján.
A politikus hozzátette: mélységesen megdöbbentette az ítélet, ugyanakkor úgy véli, az nem kizárólag a személyének szól, hanem minden olyan erdélyi magyar közszereplőnek, aki felvállalja közössége és települése képviseletét. „Félelmetes és felháborító, hogy koholt vádak alapján derékba törhetnek karriereket. Ugyanakkor ügyem nem egyedülálló. Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig láttunk már példát arra, miként próbálja meg a hatalom megfélemlíteni a magyar elöljárókat” – mondta Mezei János, majd hozzátette: az ügyében született ítéletből egyértelműen kiolvasható a hatóság azon szándéka, hogy megalázzák és megfélemlítsék őt, valamint a teljes erdélyi magyar közösséget. „Többek között arra köteleznek, hogy egy olyan reintegrációs programban vegyek részt, amelyet gyilkosok és egyéb, nehézsúlyú bűnözők is elvégeznek. Mi ez, ha nem megalázás és megfélemlítés?” – tette fel a kérdést Mezei. A politikus elmondta: továbbra is az EMSZ támogatója marad, szívén viseli az erdélyi magyarság és a székelység ügyét, valamint megköszönte mindazok támogatását, akik közéleti tevékenysége során kiálltak mellette. „Tudom és hiszem, hogy az EMSZ irányvonala nem fog megváltozni, továbbra is az erdélyi magyarság, a nemzeti oldal és önrendelkezési törekvéseink következetes képviselője lesz, tagjai és vezetői pedig velem együtt vallják, hogy élni bár sokféleképpen lehet, de csak becsületesen érdemes” – zárta mondandóját Mezei János.

Újságírói kérdésre válaszolva Csomortányi István, az EMSZ elnökhelyettese elmondta: nem jártak volna helyes úton, ha a Mezei János ellen folyamatban lévő eljárást figyelembe vették volna akkor, amikor megállapították, ki lehet az EMSZ elnöke. „Nem fogadhatjuk el azokat a játékszabályokat, amelyeket a magyar elöljárókat következetesen üldöző hatalom szab meg. Jól látható, hogy céljuk nem más, mint a közösségeink által elfogadott vezetők ellehetetlenítése. Fontos kihangsúlyozni: biztosak vagyunk Mezei János ártatlanságában, ugyanakkor az ítéletet már nem lehet megmásítani, kénytelenek vagyunk 60 napon belül tisztújítást tartani. Az EMSZ területi szervezeteinek kell jelölniük személyeket az országos vezetői tisztségekre, s ezek alapján hoz majd döntést a küldöttgyűlés” – magyarázta. A politikus hozzátette: beszédes, hogy miután az EMSZ bejegyzése – a bírósági akadályoztatást követően – mégis megtörténhetett, két és fél hónapra rá megfosztották a pártelnököt az EMSZ vezetésének lehetőségétől. „Nem hiszek a véletlenekben, így csak azt tudom mondani kollégáimnak is, hogy bátorság, hiszen ez bárkivel újra megtörténhet, ugyanakkor nem szabad, hogy ez egy pillanatra is eltántorítson bennünket” – mondta Csomortányi.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!