Az univerzum nagy kérdéseire nem ismerjük a válaszokat, de szeretnénk hinni, hogy vannak természetfölötti erők, varászlatos lények és különleges képességekkel felruházott hősök, akik a kezdetektől irányítanak és megvédenek minket, halandókat. Herkules a görög mitológia kiemelkedő alakja. Zeusz főisten és egy halandó nő, Alkméné közös gyermeke, ezért az istenek 12 feladatot szabtak ki számára vezeklésül. Az első a nemeai oroszlán legyilkolása volt. Ez a mitikus lény kétszer nagyobb egy oroszlánnál, s bőrén nem hatolt át a nyílvessző. Herkules kileste rejtekét, majd dorongjával fejen vágva elkábította, hogy meg tudja fojtani.

Második feladatként az oroszlán víziszörny testvérét az eredeti történet szerint 9 fejű lernéi hidrát kellett legyőznie. Herkules több helyszínen keresztül üldözte a lényt, mire sikerült az utolsó, halhatatlan fejét is levágnia. Ebből a második feladatból eredeztethető a román folklór legendái közé emelt Iovan Iorgovan hőstette. A XVIII. században élt betyár és híres vadász, aki a Cserna-völgyi barlangokban bujkált, csodával határos módon megölte az 5 fejű víziszörnyet. Az összecsapások helyszínei, melyek során mindig egy-egy fej került levágásra, egymástól nem messze eső területeken találhatók.

Ennek a legendának jártunk utána a Domogled – Cserna Nemzeti Park területén, a közismert fürdőváros közelében.

Első utunk a Herkulesfürdőtől 43 km-re, Gorj megyében található, 34 hektáron fekvő természeti rezervátumba vezetett, egy viszonylag elszigetelt és ismeretlen csodavilágba. Cserna település (Satul Cerna) után véget ért az aszfalt, és egy igen hosszú és rázós földúton haladtunk. A vidék nagyon látványos, hiszen a völgyet átölelik a hatalmas sziklafalak, melyekben átdübörögve a víz ereje alkot és formál. Az összecsapás pontos helyszíne nem más, mint a különleges formavilággal rendelkező, páratlan Corcoaia-szoros (Cheile Corcoaia). Elnevezését a legendában szereplő idős nőről kapta, aki Herkulesnek mutatta az utat. A történet szerint a szörny a völgyben bujkált, amikor a sziklák közé szorítva lecsapott rá hősünk. Menekülés közben a sziklához csapta farkát, így kerek mélyedést hagyva annak oldalában. Valójában a víz eróziós tevékenységének lehetünk tanúi, ahogyan az évszázadok alatt egyre nagyobb járatokat hozott létre a mészkősziklákban. Egy ilyen járat tetejének beszakadásával született meg a szoros. A bejáratnál található hídról nézve szépen kirajzolódik az alkotó munka szakaszainak csipkézett vonala.

Ugyan csak 300 méteren járható a szoros keskeny pereme, mégis az az érzésünk, mintha egy sziklaalagútban sétálnánk. A falakon mindig csepeg a víz, így a felület nagyon csúszós, védőkorlátok segítik a látogatókat. Az eróziónak köszönhetően a sziklafalak több mint 20 barlangot és 400 galériát rejtenek magukban, nem is beszélve a számtalan geomorfológiai képződményről.

A harc második helyszíne nehezen megközelíthető, hiszen nem vezet hozzá turistaút, nincs megjelölve információs táblákkal, és a burjánzó növényzetnek köszönhetően magas a viperák száma is. A Cserna-völgyi szfinx a „7 forrás” területén, 15 km-re Csernahévíztől (Topleţ), a hegygerinc keleti oldalából magasan kiemelkedő sziklaalakzat, széles vállakkal, erőtől duzzadó mellkassal, a messzeségbe tekintve. A sziklaszobor az évszakok váltakozása és a fényviszonyok tekintetében mindig más hangulatban köszönti a völgybe látogató felfedezőket.

A harmadik helyszín Herkulesfürdő főtere. Az emberfeletti erővel rendelkező hős a forrás gyógyvizében megfürödve visszanyerte minden erejét, és levágta a harmadik fejét is a sárkánynak. Ennek a győzelemnek is lehetne jelképe a tér közepén, a régi József főherceg szálloda előtt álló egész alakos szobor, melyet 1847-ben Károly osztrák herceg ajándékozott a városnak. Az alkotást Adam Rammelmayer és Joseph Glatz bécsi mesterek készítették, az ágyúöntésnél használt bronzötvözetből, római minták alapján. A 3,5 méter magas szobor azt a jelenetet örökíti meg, amikor a hős győzedelmesen visszatér Mükénébe a legyilkolt nemeai oroszlán tetemével. Öltözete a kithairóni oroszlán bőre, bal kezében pedig a jellegzetes kőrisfa törzséből készült dorong. A szobor márványtalapzaton áll, aminek négy oldalán egy-egy oroszlánfej vízköpő található, a vizét pedig egy körmedence gyűjtötte össze — sajnos mára már ez sem működőképes. A negyedik fej levágásának emlékművére Herkulesfürdőtől alig 3 km-re, Orsova irányában találtunk rá. A Bánsági Szfinxként (Sfinxul Bănăţean) ismert megalitikus sziklaszobor 16 méter magas és 8 méter széles — egy óriási emberi arc. A legenda szerint a szikla alatt található Herkules bőrruhája, amit a harcok során viselt, s a szikla maga Herkules győzedelmes arcának képmása.

Végül az utolsó csata valahol a Duna-szorosban, egy barlangban zajlott. A sárkány — utolsó fejét féltve — átkot szórt a világra, mely szerint ha ő elpusztul, akkor gyilkos legyek fognak elszaporodni, és megtámadják az emberek szarvasmarháit. Herkules nem kímélte, s az átok beteljesült. A legenda ezen a ponton összefonódott a valósággal, mert a környéken valóban elszaporodtak a gyilkos döglegyek, amiktől még tűzzel sem tudtak megszabadulni. Az átkot a Vaskapu megépítése miatt megnövekedett vízszint törte meg, a víz elöntötte az utolsó csata helyszínéül szolgáló barlangot is.

A legendás történetek mindig meseszerűek. Hisszük is meg nem is, hogy valóban van valami valóságtartalmuk. A szoros, a sziklák és az üdülőváros régi főtere bizonyítottan létezik. S ha nem is találkoztunk varázslatos lényekkel, a látvány és érzés, amit utunk során magunkba szívtunk, mégis természetfelettinek mondható.

Habarics Ilona