Enyhe volt a tél, sok parazita élhette túl a hideg évszakot, s most, hogy itt a tavasz, számítani lehet kullancstámadásra. Dr. Lakos András budapesti infektológus, a téma legnagyobb szakértője beszélt arról, hogy mi a teendő, ha ilyen atka ragad a bőrünkbe.

Ha kullancsról van szó, magyar viszonylatban dr. Lakos András budapesti infektológus a téma legnagyobb szakértője, az ő tanácsai lettek a következőkben összefoglalva dr. Sike Tamás szatmárnémeti biológus segítségével.

Kullancscsípés után

Bőrbe akaszkodott kullancs eltávolítására a patikákban kapható, acélból készült kullancscsipesz nagyon jól használható. Bár nehéz vele megfogni a kullancsot, de ha ügyesek vagyunk, úgy tudjuk eltávolítani a parazitát, hogy közben nem nyomjuk össze a testét. A Lyme-kórt okozó baktérium a kullancs gyomrában található meg a legnagyobb számban, és így minden olyan manipuláció, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a megfertőződés kockázatát.

A kifejlett kullancsok eltávolítása ritkán okoz gondot, közönséges, hegyesebb csipesszel is meg lehet őket fogni a feji végükhöz közel. Az előbbiek értelmében ne használjunk krémeket, olajat, zsírt, kölnit, és ne tekergessük a kullancsot! Hagyjunk viszont fél percet, miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan kezdjük húzni, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Tehát lassan húzzuk ki, úgy, hogy a bőrünkön kis sátor keletkezzen, ne akarjuk kitépni! Ha mégis beszakadna a szájszerve, ne akarjuk kipiszkálni, az már nem fertőz, nem okoz semmilyen gondot, kilökődik magától.

Ne fertőtlenítsük a csípés helyét! A kullancs már a vérszívás kezdetétől egy hajszálérbe ereszti vissza a számára hasznosítható tápanyagtól mentes vérsavót s ezzel együtt a kórokozókat is. Ennek megfelelően — ha voltak benne — a baktériumok szétáradnak a szervezetben, a fertőtlenítő szer legfeljebb helyi irritációt okoz (Lyme-kór gyanúját keltve), de nem éri utol a vérpályában, illetve a bőr mélyebb rétegeiben szaporodó baktériumokat.

Vizsgáltassuk meg a kullancsot?

A kullancsok vizsgálatának nincs értelme, mert a kullancsok nagy része (akár 50 százaléka, de egyes vizsgálatokban 100 százaléka is) fertőzött lehet Lyme-kórt okozó baktériummal, tehát vizsgálat nélkül is minden kullancsot fertőzőnek kell tekinteni. Sok-sok beteg volt már, akinek a negatív kullancslelete ellenére a csípés helyén megjelent a Lyme-folt, tehát a negatív lelet sem jelent biztonságot, hiszen minden vizsgálatnak van érzékenysége és megbízhatósága, de ez esetben ezekről a paraméterekről sem a laikusok, sem az orvosok nem tudnak. Nincs kizárva, hogy a vizsgálatot végzők sem tesztelték saját eljárásukat. Ha ki is mutatnak ilyen baktériumot a kullancsban, 2 százaléknál nem nagyobb a valószínűsége, hogy a fertőzés át is megy az emberbe, ott meg is tapad, és betegséget is okoz. A pozitív lelet pánikot kelt a páciensekben, az orvosokat antibiotikum-kezelésre ösztönzi. A felírt/beszedett antibiotikum azonban többnyire kevés a Borrelia baktériumok elpusztításához, hiszen kinek lenne kedve a teljes terápiás dózist — 98 százalékos valószínűséggel teljesen feleslegesen — beszedni? Az antibiotikum viszont megakadályozza a jellegzetes klinikai tünet, a Lyme-folt kialakulását, késlelteti az immunválasz (ezt lehet a vérben mérni) kimutatását, ugyanakkor a kisebb dózis nem pusztítja el a kórokozókat. Ilyen helyzetben évekig rejtve maradhat a fertőzés. A pozitív kullancslelet után szerológiai (vér-) vizsgálatot javasolnak, a tesztek azonban jelentős arányban fals pozitív eredményeket adnak, tehát jön az — egyébként felesleges — antibiotikum-kezelés. Van megbízható szerológiai (diagnosztikus) vizsgálat, ez azonban két vérvételt és ehhez kapcsolódó költségeket jelent. Persze adott esetben még mindig jobb ezt, mint a felesleges kezelést, majd az azt követő „ellenőrző” vérvizsgálatokat választani…

Mikor ne menjünk orvoshoz?

Kullancsunkkal ne menjünk orvoshoz, viszont őrizzük meg a parazitát, írjük fel a csípés dátumát és helyét! Az orvosok többsége nem járatosabb a kullancseltávolítás terén, mint amilyen a szomszédasszonyunk. Ugyanakkor a kötelességtudat az orvosokat egyéb ténykedésekre ösztönzi. Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy ki nem barkácsolja. A szájszerv azonban egy háromlábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel reménytelen vállalkozás eltávolítani.

Mikor menjünk orvoshoz?

Több eset előfordulása esetén is érdemes orvoshoz menni. Például ha bármilyen, mással nem magyarázható panasz lép fel, ami egy hétnél tovább tart, vagy visszatér. (A Lyme-betegség lappangási ideje 1 naptól akár 1 évig is terjedhet.) Amennyiben a csípést követő két héten belül magas láz, súlyos szédülés, rendkívül heves fejfájás, izomfájdalom mutatkozik, szintén érdemes orvoshoz fordulni, vagy ha a csípés után és helyén legalább 1 napos lappangási idővel jelentkező, fokozatosan növekvő, legalább 5 centiméteres pír jelentkezik, ami már 3 napja fennáll. Ha nem találtunk kullancsot, érdemes megvárni a 8 cm-es átmérőt és az 5 napos fennállást (kivétel a gyermekek füle előtt húzódó pír, mert ez gyakorta szövődik arcidegbénulással, ezzel érdemes hamarabb orvoshoz fordulni). Orvosra van szükség akkor is, ha arcidegbénulás lép fel, ha a fülcimpa vagy az emlőbimbó megduzzad, liláspiros lesz, de nem fáj, és a duzzanat egy hétnél tovább tart. Baj van akkor is, ha alacsony pulzusszámmal járó szívritmuszavar jelentkezik, ízületi vagy izomfájdalom, illetve komoly fáradékonyság lép fel.

Gyógyítható?

Állatkísérletek alapján korábban úgy tartották, hogy ha 24 órán belül eltávolítjuk a kullancsot, akkor a fertőződés kockázata minimális, de ez csak abban az esetben igaz, ha a kullancs nem volt összepréselve. A Lyme-kór maradéktalanul gyógyítható, de igaz az is, hogy a betegek kb. 10 százaléka a legjobbnak tartott kezelés esetén is kórokozó-hordozó marad. A betegek többsége előbb-utóbb kezelés nélkül is meggyógyul, de addig még évekig szenvedhet, és ilyenkor csaknem törvényszerűek a maradványtünetek. A betegek talán 10 százaléka azonban minden kezelés és mindenféle komplikáció nélkül meggyógyul. A fertőzés előfordulhat a kullancscsípés felismerése nélkül is. Kevesen tudják, hogy ha a kullancs jóllakott, magától távozik, és minél fiatalabb alakról van szó, annál hamarabb. A lárvák ritkán fertőzöttek, de rengetegen vannak, és szabad szemmel csaknem láthatatlanok.

Megelőzés

A kullancscsípés megelőzésére a legjobb módszer a bozótos területek kerülése. A kora reggeli órákban több, a szárazabb időszakokban kevesebb a támadó kullancs. Április-július a legveszélyesebb időszak. Ha csak lehet, nadrágban kertészkedjünk és menjünk kirándulni, a nadrágot pedig tűrjük be a zokni alá, s a trikónkat tűrjük a nadrágba! Hosszú hajúak fogják össze a hajukat, viseljék kontyban vagy sapka alá tűrve!

Bár sokan hiszik, hogy a különféle szagos termékek (fokhagyma, pálinka, B-vitamin) fogyasztása megvéd a kullancscsípéstől, tudományos vizsgálatok ezt eddig cáfolták. A kullancs érez ugyan szagokat, de ezek többségét mi nem érezzük. Ami a mi számunkra kellemetlen, az a kullancs számára általában közömbös, és ez fordítva is igaz.

A DEET-tartalmú rovarriasztók csak nagyobb (30–50 százalékos) koncentrációban hatásosak, így viszont már némi kockázatot jelentenek (hányás, fejfájás, kivételesen ritkán epilepsziás görcs is előfordulhat), ezért a gyártók a töményebb kiszereléseket kivonták a forgalomból. A kapható termékekre viszont a legtöbb felhasználó panaszkodik, hogy nem védik meg őket a kullancsoktól.

Princz Csaba