Az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király, István szentté avatása, államalapítás, új kenyér, alkotmány — a legrégibb magyar nemzeti ünnep, eredete a XI. századra nyúlik vissza.

Augusztus 20-a Szent István király napja, az államalapítás ünnepe, a magyar nemzeti ünnepek közül a legrégibb, hosszú története miatt azonban az ünnep tartalma változásokon esett át az évek folyamán. Az egyházi és állami ünnep időzítésének alapját maga István király fektette le: Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én ült össze a királyi tanács, ez volt a törvénylátás napja; később a dátum jelentőségét növelte, hogy az államalapító király ekkor halt meg 1038-ban — s halála előtt Szűz Mária oltalmába ajánlotta az országot, a Szent Koronát és nemzetét. István uralkodása a magyar történelem legfontosabb négy évtizede volt, egy forrongó korban és hazában egymaga vitte sikerre az államegyesítés, az egyházszervezés és a törvényhozás hatalmas munkáját — s ma már egyre több történész vallja: nem azzal alkotta meg és tette évszázadokkal dacolóvá a magyar királyságot, hogy a fejére helyezte a koronát és megragadta a zászlós lándzsát, bel- és külharcokat folytatott, hanem az egész életét kitöltő államszervező építkezésével; a várak hálózatával és a vármegyerendszerrel korszerű közigazgatást teremtett, meghozta és betartatta törvényeit, kiépítette az egyházszervezetet, biztonságossá tette a kereskedők útjait, s ezzel a magyar állam már keletkezésében ellátta az állam ősidők óta megkövetelt legfőbb feladatát: biztonságot és békét adott.

Augusztus 20. napja hivatalosan 1083-ban vált első királyunk ünnepévé, ekkor avatták szentté Istvánt Szent László király közbenjárásával — aki ugyan érthetően augusztus 15-re, Nagyboldogasszony napjára tervezte ezt, azonban az István földi maradványait tartalmazó ládát csak 20-án sikerült kinyitni és oltárra emelni ereklyéit. Szentté avatott uralkodónk a kereszténységben is különleges pozíciót foglal el, hiszen ő az egyetlen, akit a katolikus és — 2000 óta — az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel.

Augusztus 20-a ünneplése a magyar történelem folyamán szinte folyamatosan fennmaradt, azonban a protestantizmus térnyerésével a XVI–XVII. században átalakult az ünnep tartalma, mivel a protestáns vallás nem vallja a szentek tiszteletét, s így augusztus 20-án a magyar állam létrejöttéről emlékeztek meg. XIV. Benedek pápa 1771-ben felülvizsgálta és jelentősen lecsökkentette az egyházi ünnepnapok számát, és Szent István napja kikerült a hivatalos egyházi ünnepek közül — a Szent István emléke iránt különös tiszteletet tanúsító Mária Terézia azonban nemcsak hogy elrendelte a Szent István-nap újbóli megtartását, hanem királyi pátenssel ő tette meg elsőként nemzeti, azaz állami ünneppé. Egyedül az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követő időszakban nem ünnepelték az államalapítást, amikor betiltották a megemlékezést egészen 1860-ig, a dualizmus korszakában azonban ismét hangsúlyossá vált az ünnep, 1891(!) óta pedig munkaszüneti nap. A Horthy-korszakban augusztus 20-a a trianoni békediktátum elleni tiltakozással töltődött fel, azokban az években a szentistváni Magyarországra, vagyis a történelmi Magyarországra való megemlékezés kapta a legnagyobb hangsúlyt — 1938. augusztus 20. hármas szent ünnep volt: akkor ünnepelték Szent István halálának 900. évfordulóját, Budapesten rendezték meg az Eukarisztikus Világkongresszust, és Magyarország Szent István által Szűz Mária védelmébe ajánlásának, a Regnum Marianum megszületésének 900. évfordulójáról is megemlékeztek. A második világháborút követően 1947-ig még megtartották az egyházi ünnepet, azonban a kiépülő kommunista hatalom ideológiájával nem volt összeegyeztethető az ünnep egyházi, nemzeti jellege, ezért más tartalommal töltötték meg, és az új kenyér ünnepe lett (persze a gabonaünnep nem a szocializmus „találmánya”), 1949-ben augusztus 20-án lépett hatályba a sztálinista alkotmány — ezzel fordítva ki az államalapítás ünnepét. Egy évvel később, 1950-ben a Népköztársaság ünnepévé nyilvánították Szent István napját, betiltották az egyházi körmenetet (egészen 1989-ig nem is volt hivatalosan körmenet). Az 1938 óta tartott augusztus 20-ai tűzijáték 1954-ben átkerült április 4-ére, majd 1956 után eltörölték — a zajos ünneplés 1966-ban éledt újra: akkor indult a mára hagyományossá vált Debreceni Virágkarnevál. A rendszerváltást követően visszaállításra került augusztus 20-a eredeti szellemisége, 1989 óta rendezik meg ismét hivatalosan a Szent Jobb-körmenetet, és 1991 óta a nap Magyarország hivatalos állami ünnepe.