Tételesen számolt be a megyei tanács vezetősége az útfelújításokról, egészségügyi és oktatási fejlesztésekről, az önkormányzatoknak nyújtott anyagi segítségről — elégedetten nyugtázva: munkája tavaly is mentes volt bármiféle politikai és korrupciós botránytól.

Szatmár megye modern kori történetének egyik legnagyobb beruházásaként említette Pataki Csaba megyei tanácselnök az ivóvízhálózat-bővítési projektet tegnapi évértékelőjében, amelynek szerződését — „alig” háromévnyi kormányszintű tilitoli és halogatás után — tavaly novemberben írhatták végre alá. A „legnagyobb beruházás” jelző pedig távolról sem túlzás, hiszen több mint 65 000 ember mindennapi életét könnyíti majd meg, és a 252 millió euró (1 202 948 260 lej) értékű pályázat megvalósítása során 34 községben építik ki az ivóvíz- és csatornahálózatot, hogy minden településen jó minőségű, mikrobiológiailag ellenőrzött ivóvizet kortyolhasson a lakosság, s a jelenlegi 75%-os lefedettség 100%-osra bővüljön. A 34 közigazgatási egységen belül 43 településen 435 kilométernyi ivóvíz-, valamint 42 településen 580 kilométernyi csatornahálózatot építenek ki, illetve öt szennyvíztisztító telepet is létrehoznak a 10 000 lakost meghaladó településeken. Ezen beruházásoknak köszönhetően 2023-ra Szatmár megye egész lakosságának hozzáférése lesz a vezetékes ivóvízhez, míg a 2000 főnél több lakossal rendelkező települések mindegyike szennyvízhálózattal is rendelkezik majd. S bár mind összegileg, mind volumenileg ez a projekt a legfajsúlyosabb, további 45 millió euró értékben történtek, valamint kezdődnek fejlesztések az úthálózat felújítása, az egészségügy, a turizmus, a kulturális és a szociális szolgáltatások terén.

Közúti infrastruktúra

„Lehet, hogy túl csendesen dolgoztunk, lehet, hogy nem voltak körülöttünk hangos botrányok, lehet, hogy nem kommunikáltunk túl sokat a lakosság felé, de az eredmények minden egyes szatmári ember számára láthatók-érzékelhetők, s az elkövetkező időszakban még inkább azok lesznek, mert a 2019-es évet (is) legfőképp munkával töltöttük” — fogalmazott Pataki Csaba megyei tanácselnök tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen tételesen összefoglalta a tavalyi év eredményeit. A kilenc fejezetre tagolt évértékelő a közúti infrastruktúra fejezettel kezdődött — s bár valószínűleg többen felsóhajtanak, hogy „már megint az utak”, a téma mindenkit érint, hiszen a megyének nincs is olyan lakója, aki ne venné igénybe az aszfaltcsíkokat. Amint az elhangzott, tavaly a 822 kilométernyi megyei úthálózatból 720 kilométeren végeztek karbantartási munkálatokat 26 190 943 lej értékben; 124 kilométernyi utat modernizáltak (ebből 17 kilométeren még zajlanak a munkálatok), nem kevesebb mint 164 495 408 lej ráfordítással, és 43 kilométernyi út (Szilágy megye határa és Csaholy, Erdőd–Szatmárhegy, Ivácskó–Szamoskrassó, Csengerbagos–Nagymajtény, Nagymajtény–Királydaróc között) munkálatai vannak tervezési fázisban, a munkálatok pedig hamarosan elkezdődnek. Emellett uniós pályázatokból újul meg a Nagytarna–Kistarna (Ukrajna) közötti útszakasz 920 590 euró értékben, s négy határon átnyúló pályázat keretében, 82 870 eurónyi ráfordítással fejlesztik az országhatárok menti infrastruktúrát. „Önhibánkon kívül ugyan, de mindannyiunk számára 'fájó' útszakasz a Szatmárnémeti–Amac–Szokond közötti, amelynek munkálatai a kivitelezést elnyert Tehnic Asist cég csődjelentése miatt függesztődtek fel. A megyei tanács elkészítette a szakértői véleményt, s abban a pillanatban, amint a bíróság zöld jelzést ad, azonnal meghirdetjük az új közbeszerzési eljárást. Én is annyira szeretném már tisztességesen befejezve látni ezt az utat, mint az ott lakók” — mondta ki Pataki. Ioan Rus alelnök a témához kapcsolódva hozzátette: míg 2016-ban nem volt érvényes útkarbantartási keretszerződése a tanácsnak, és valóságos provokáció volt 7,5 millió lejből a karbantartási és javítási munkálatokat valahogy megoldani, addig tavaly ennek többszörösét, 26 millió lejt fordíthattak az utak állapotára, és 2020-ban is hasonló nagyságrendű összeg áll majd a rendelkezésükre.

Egészségügy, oktatás

A modern kori szatmári egészségügy legnagyobb beruházása lesz az új, hatemeletes, helikopter-leszállós kórházi szárny megépítése — 11 millió euróból, határon árnyúló pályázat révén —, amelynek már el is készült a megvalósíthatósági tanulmánya. Jóval kisebb összegű, de nem kevésbé fontos a megyei kórház sürgősségi osztályának kibővítését, modernizálását és modern gépekkel való felszerelését célzó pályázat — ami azt jelenti, hogy a jelenlegi sürgősségi kibővül egy 400 négyzetméteres, földszint-emeletből álló résszel, és külön gyermeksürgősségit is kialakítanak. Szintén határon átnyúló pályázat eredményeként, 550 000 euróból bővítik az újszülött- és az intenzív terápiás osztály felszerelését (előbbit inkubátorokkal, lélegeztetőgépekkel, melegítő- és újraélesztő asztallal, ekográfokkal, utóbbit csecsemőmodullal is ellátott korszerű lélegeztetőgéppel, infúziós pumpákkal és transzduktorral ellátott monitorokkal). Közel 3 millió lejből újul meg a tbc-kórház igencsak rossz állapotban lévő tüdőgondozó épülete, mint ahogy a tasnádi járóbeteg-ellátó is. A felsorolás végére maradt ugyan, de talán a legfontosabb: a neurológiai osztály átköltöztetése az új kórház épületének közvetlen közelébe. Az úgynevezett konténermodulok beszerzésének közbeszerzési eljárása már folyamatban van, ami egyben azt is jelenti, hogy pár hónap múlva költözhet az osztály. Mint az összesítésből kiderül, tavaly 9 978 000 lej értékben vásároltak laboratóriumi és ultramodern vizsgálati felszereléseket — köztük egy 2 millió lej értékű CT-készüléket —, valamint 12 216 000 lej értékben egyéb orvosi eszközöket, felszereléseket.

Mint a szociális szolgáltatások fejezet kapcsán elhangzott, tavaly 553 kedvezményezettje volt a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságnak, az intézmény pedig 9,12 millió lejnyi európai uniós forrást hívott le sikeresen — ebből az összegből a halmi és tasnádi családi típusú nevelőotthont, valamint a családon belüli erőszak áldozatai számára úgynevezett „menedékházat” alakítanak ki.

„A speciális nevelési igényű gyermekek 84%-a modern és minden szempontból biztonságos intézményben tanulhat, hiszen nemcsak felújítottuk, de modernizáltuk is a szatmárnémeti (Eötvös utcai), valamint a nagykárolyi épületet, az avasfelsőfalui, kifejezetten autizmus spektrumzavarral élő gyermekek számára kialakított óvodát és a szatmárnémeti Sera – Fogyatékos Gyermekek Rekuperációs Központját” — sorolta a tanácselnök.

Támogatás az önkormányzatoknak

Nem volt „önző” a megyei tanács, korrekt módon és a teljes átláthatóság jegyében tavaly 15 402 000 lejjel segítette Szatmárnémeti polgármesteri hivatalát, az öt kisváros (Nagykároly, Avasfelsőfalu, Tasnád, Sárközújlak, Erdőd) önkormányzatait összesen 25 243 000 lejjel, míg a megye 59 községe között 172 414 000 lejt osztott szét, „mindenféle politikai viták vagy csatározások nélkül”, figyelembe véve az önkormányzati vezetők kéréseit.

Összefoglalója végén Pataki Csaba (aki több mint 30 000 kilométert utazott tavaly körbe-körbe a megyében, akárcsak Ioan Rus alelnök) elégedetten summázta a megyei tanács intézményének tevékenységét, amely — akárcsak az előző évben — 2019-ben is politikai és korrupciós botrányoktól mentesre sikeredett, az 574 elnöki rendelet és a tanácsosok által elfogadott 124 határozat közül a prefektusi hivatal egyetlenegyet sem talált hibásnak vagy esetleg törvénytelennek. „A 2019-es év során a tanácsosok csak egyetlenegy határozattervezetet nem szavaztak meg — igaz, az a tanácsülés mondjuk úgy, rendkívüli körülmények között zajlott: én szabadságon voltam, és a 36 fokos nyári hőség csak tovább szította a Szatmár megyei területi-közigazgatási egységek által közpénzből, közhasznúság céljára megvásárolt ingatlanok beszerzését szabályozó rendelet körüli indulatokat” — magyarázta kaján mosollyal.

Szabó Kinga Mária