Gyakran aggódunk, hogy jó izzadásgátlót vagy parfümöt használunk-e. Érdemes tudnunk: testünk akkor is bocsát ki illatanyagokat, amikor nem érezzük. Szaglenyomatunk pedig olyan, mint egy egyedi azonosító — írja a hazipatika.com.

Testszagunk nemcsak egyedileg azonosít bennünket, hanem ez az oka annak is, hogy ugyanaz a parfüm máshogy érezhető két különböző emberen. Ez a lenyomat egészségünkre és emberi kapcsolatainkra is kihatással van.

Ha a szúnyogok imádnak minket, az szaglenyomatunk miatt is lehet. Persze a vérszívók egy rosszabb napon mindenkit megcsípnek, akit csak lehet, de a becslések szerint az emberek 20 százaléka kifejezetten ízletesebbnek tűnik, ennek pedig genetikai okai vannak. Azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy mely gének tehetnek erről.

Emberekkel és állatokkal végzett kutatások egyaránt azt bizonyítják, hogy annál jobban vonzódunk valakihez, minél inkább eltér a testszaga a mienktől. (Az egyik kutatás során például olyan pólókat szagoltattak nőkkel, amelyet férfiak 48 órán keresztül hordtak. A nőknek azon pólók által beszívott illatok tetszettek a legjobban, amelyeknek kémiai összetétele a lehető legjobban különbözött sajátjuktól.)

Köztudott, hogy a stressz hatására sokan izzadni kezdünk. Amikor pedig stresszes időszakot élünk meg, szaglenyomatunk is módosul. Ezt az emberek nem érzik meg, a jobb szaglású állatok (a kutyákkal az élen) viszont igen. Úgyhogy szó szerint érzik a stressz okozta félelmet, legyen szó veszélyhelyzetről, munkahelyi vagy személyes feszültségekről.

Lengyel kutatók azt vizsgálták, hogy mennyire lehet megállapítani az ember személyiségét a testszagából. 100 emberen végzett (szintén pólószagolgató) kísérletükben az önkéntesek pontosan meg tudták mondani, hogy egy adott pólót extrovertált, domináns vagy neurotikus személy viselt-e. Nem sikerült ugyanakkor mérhető kapcsolatot találni testszag és barátságosság, nyitottság, illetve lelkiismeretesség között (a kutatók a Big Five néven elhíresült személyiségprofilozó rendszer egyes személyiségelemeit vizsgálták). Az viszont biztos, hogy az emberek már azelőtt érzik rajtunk, hogy dominánsak vagyunk-e, mielőtt megszólalunk.

A betegségek a stresszhez hasonlóan szintén hozzátesznek szaglenyomatunkhoz. Az állatvilágból ezt elég jól ismerhetjük: a kutyák 33 betegből 30-nál képesek voltak kiszagolni a prosztatarákra jellemző szagmintát. Az a tény viszont, hogy a rák és a cukorbetegség is észlelhetően megváltoztatja az emberek illatát, még nem ad a kezünkbe olyan eszközöket, amelyekkel kizárólag szagmintákból diagnosztizálni tudnánk a betegségeket - erre minden bizonnyal csak a távoli jövőben lesz lehetőség.