A szilágypéri iskola pedagógusainak több mint fele a helyi iskola padjaiból került ki. Ők szívügyüknek tartják az oktatást és a nevelést, ezt bizonyítja, hogy sokan jutnak be főiskolákba.

Szilágypér Szatmár megye egyik legtávolabbi pontja, talán emiatt nem látogatják elég gyakran intézményvezetők és közéleti személyiségek. A falu utcáin haladva azt lehet tapasztalni, hogy a település lényeges fejlődésen megy át. Az iskolához érve egy régi, de jól karban tartott épület fogad, rendezett udvar, a folyosón szolgálatos tanuló próbál segíteni, az osztályokból a leckéket leadó tanárok hangját lehet hallani. Szász Endre, a Szilágypéri Általános Iskola igazgatója is óráról jön ki és kísér be a tanáriba. „Ebben a tanévben működik egy magyar tannyelvű előkészítő osztály — mutatja be az iskolát az igazgató. — Román tagozaton összevont osztályként működik az előkészítő, az első és a harmadik osztály, valamint a második és a negyedik osztály. Román tagozaton ugyancsak össze van vonva az V. és a VII., valamint a VI. és a VIII. osztály. Magyar tagozaton önálló osztályok vannak előkészítő osztálytól nyolcadikig. Magyar tagozaton a nyolcadik osztályba tizenöt tanuló van beíratva, ebből tizenhárman látogatják az iskolát, a tizenháromból kilencen szeretnének tovább tanulni, ők szakiskolába vagy gimnáziumba készülnek. Bár Tasnád földrajzilag közelebb van, mégis inkább a nagykárolyi vagy a szatmárnémeti iskolák iránt vonzódnak a tanulók, mert abba az irányba könnyebb a közlekedés. Az utóbbi években több szilágypéri fiatal került egyetemre és főiskolára: van orvostanhallgatónk, informatikusunk, de más területeken jól boldogulnak diákjaink.”

Az új tanév

„Elkészült a következő év beiskolázási terve, mely hasonló az ideihez — folytatta az igazgató — Az előkészítő osztályban a következő tanévben tizenkét gyerek kezdi el a tanulást, most egyébként tizenhatan vannak ezen az évfolyamon, de a román tagozaton is kevesebben lesznek, a mostani öt helyett csak négyen kezdenek. Ezek a számok most csökkenést mutatnak, de hosszú távon a magyar tagozaton növekvés várható.

A szilágypéri szülők nem viszik már első osztálytól városi iskolába a gyerekeiket. Ennek egyik oka a távolság, a másik ok — és ez a fontos —, hogy a szülők felismerték, hogy értelmetlen ingáztatni a gyerekeket, hiszen a helyi iskola színvonalas, aki tanulni akar, az itt is megkapja azt, amit egy átlagos városi iskola ígér. Nem véletlen az, hogy a szilágypéri iskolában nagyon sok helyi káder van, ugyanis az iskola kineveli a pedagógusait. Jelenleg huszonketten tanítanak az iskolában, akik több mint fele helyi. Sajnos, a pedagógusok tekintélye — nem csak itt, mindenhol így van —, már rég megkopott. Ez meglátszik a gyerekek által elért eredményeken is, de ez egy külön történet.”

Iskolán kívül

Szász Endre arról is beszámolt lapunknak, hogy az utóbbi években nőtt az iskolán kívüli tevékenységeik száma is. “Legutóbb május elején volt egy brassói kirándulásunk, de megnéztük a Bran és a Peleş kastélyt is — fejtette ki. — Az utaztatást egy helyi cég biztosította, a gyerekek költsége csak a szállás– és a belépődíjak fizetésére korlátozódott. Minden évben van nyári tábor, amikor holland vendégek érkeznek és velünk közösen szerveznek programokat. Sajnos, sem az iskolában, sem a faluban nincsenek iskolán kívüli, zenével kapcsolatos tevékenységek, ennek pedig az az oka, hogy nincs szakképzett zenetanár, vagy olyan személy, aki hasonló programok szervezésével foglalkozna. Azok, akik ezzel foglalkoztak, kiöregedtek” — tette hozzá Szász Endre.