Döntésével a Bizottság hátat fordított az őshonos kisebbségeknek, az aláíró polgároknak, a nagy többséggel támogató határozatot elfogadó Európai Parlamentnek, több támogató nemzeti kormánynak és régiónak. „Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Az EB vállon veregető álláspontja nem elégséges, az aláíró 1.123.422 polgár konkrét intézkedéseket, cselekvést várt. Válaszával a Bizottság cserbenhagyta az Unió nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó 50 milliónyi polgárát. Közülük több millió embert, akik saját országukban folyamatosan jogsérelem ért, most pedig az Európai Bizottság, amely a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, szintén hátat fordít nekik” — kommentálta a döntést Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke.
A kezdeményezők szerint az Európai Bizottság döntése több szempontból is hibás. Hiteltelenné teszi az európai polgári kezdeményezés intézményét — az európai részvételi demokrácia egyetlen eszközét — azzal, hogy a jogalkotást már az ötödik sikeres kezdeményezés esetén utasítja el. Az EU, ahelyett, hogy közelebb kerülne a polgárokhoz, éppen a polgároktól érkező javaslatokat hagyja sorozatosan figyelmen kívül — ez ma az EU demokráciadeficitje. A Bizottság ugyanakkor mellőzi az Európai Parlament társjogalkotóként hozott, háromnegyedes többséggel elfogadott felhívását, és annak ellenére utasítja el a jogalkotást, hogy az EP-ben minden frakció többsége támogatta a kezdeményezést.
Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben és kiálltak mellette. Megköszönte azoknak, akik aláírásukkal támogatták a Minority SafePacket — kiemelten a Kárpát-medencei és európai magyar közösségeknek, politikai szervezeteknek, egyházaknak és társadalmi szervezeteknek —, hogy az első pillanattól az ügy mellé álltak. „Az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek, az RMDSZ, európai partnerei segítségével ügyünket nemzetközi szintre vitte, az európai kisebbségvédelem zászlóshajójává vált. Összefogtuk Európa-szerte a nemzeti kisebbségeket, akik egységes, közös célokat fogalmaztak meg. Ilyen szintű együttműködés korábban még soha nem volt” — hangsúlyozta Vincze Loránt.
„A 2019-es EP-választási kampányban ígéretet tettünk arra, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzzük a kisebbségek ügyét. Ennél többet tettünk: megnyertük az EP nagy többségének támogatását, és többek között a német Bundestag támogatását. Sajnálatos, hogy ügyünkben nem választott képviselők, hanem olyan brüsszeli bürokraták hozták meg a végső döntést, akik tulajdonképpen a kezdettől akadályt akadály után gördítettek elénk. Tudjuk, hogy igazunk van, jót akarunk kisebbségi közösségeinknek, jót akarunk a tagállamoknak, jót akarunk Európának, és az elmúlt közel egy évtized munkájának eredményét a brüsszeli bürokraták nem vehetik el tőlünk. Erőfeszítéseinket nem adjuk fel, és arra kérjük mindazokat, akik eddig mellettünk álltak, hogy ne adják fel” — fogalmazott az RMDSZ EP-képviselője.
Vincze Loránt rámutatott: „A Bizottságnak be kellene látnia, hogy az uniós polgárok akaratát az Európai Parlament képviseli, és minden olyan döntésével, amely ellentétes a Parlament álláspontjával, gyakorlatilag az uniós polgárok akaratával megy szembe. Mi továbbra is hiszünk az Európai Unióban, hiszünk az együttműködésben, a jog érvényesülésében, ezért új eszközökkel, új lendülettel keressük a megoldást: az őshonos kisebbségi nyelvek és kultúrák érvényesülését és védelmét. Olyan alapokat teremtettünk, amelyekre építkezni lehet, egy olyan Európáért, amely minden polgárára egyenlőként tekint.”
Az Európai bizottság kimutatta a foga fehérét a polgári kezdeményezés ügyében
„Az RMDSZ és a FUEN által kezdeményezett, 1,3 millió európai polgár által támogatott kisebbségvédelmi csomag polgári kezdeményezés ügyében a mai napon hozta meg döntését az Európai Bizottság. Döntésében az Európai Parlament támogatása ellenére megismételte azt a határozatát, mely szerint nincs jogszabály-alkotási felhatalmazása a nemzeti kisebbségek védelmének ügyében. Teszi annak ellenére, hogy az ügy Európa lakosságának több mint 10%-át érinti, egy spanyolországnyi népességet. Határozatában hivatkozik különböző, a gender-, roma- , LMBTQ-stratégiákra, továbbá általános, a nyelvi, kulturális sokszínűséget védő szabályokra, melyek részben kellőképen elasztikusak, így betartásuk nem kötelező, részben elégtelenek a nemzeti kisebbségek védelmére. A kezdeményezés pontosan ennek hiányát hivatott szolgálni. Jól láthatóan a Bizottság nem vállalta fel a politikai döntés meghozatalát. Döntésével bizonyította, hogy az európai intézményi bürokrácia vezérli és nem a valós problémák megoldása. A polgári kezdeményezés, úgy tűnik, számukra csak egy demokratikus mutatványos bódé, ahol a forgatókönyvet ki tudja, kik írják. Ezzel elősegíti, hogy tovább nőjön a bizalmatlanság az európai polgárok és a brüsszeli adminisztráció között. A Bizottság ismét kimutatta foga fehérét" — fogalmazott az Európai Bizottság kapcsán dr. Szili Katalin magyarországi miniszterelnöki megbízott.