Szatmárnémeti

Mindent behálóz az infláció

Még mindig sehol nincs a NEPI-féle gyalogoshíd, kivár az ártércsinosítással a város Fotó: A szerző felvétele
2022.08.02 - 11:00
Újabb drágulási hullám érte el a közberuházásokat is, a harmadik híd és a parkolóházak költségvetése után a Szamos-ártér és egy bicikliút költségvetését is módosítani készül Szatmárnémeti.

Rendkívüli ülése lesz csütörtökön a szatmárnémeti városi tanácsnak, mert több beruházás költségvetését is módosítania kell a városvezetésnek — sajnos felfelé — az általános érvényű drágulások miatt. Öt tömbház hőszigetelési terveiben kell a számokat módosítani, de változik az Ács Alajos Stúdióterem felújításának a költségvetése is. Napirenden van A két Szamos-híd közötti ártérnek a kiépítése projekt költségvetésének a módosítása is, ez az elnevezés az ártér parkosítását jelenti. Alig kezdték el, de már más árakkal kell számolniuk a Batizi út és a Nicolae Golescu híd közötti bicikliút kapcsán is, várhatóan ennek a projektnek a költségvetését is módosítani fogja holnapután a városi testület.

Az árak is hátráltatnak

Van egy májusban meghozott sürgősségi kormányrendelet, amely az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva teszi lehetővé a papíron vagy terepen folyamatban lévő beruházások költségvetésének módosítását. A rendelet két drágulási hullámot is említ, ami miatt a törvényhozók szerint indokoltak lehetnek a módosítások: az egyik a Covid-19-járvány miatti 15 százalékos drágulás, a másik pedig az orosz-ukrán konfliktus miatti 40 százalékos drágulás. Hogy Szatmárnémetiben milyen mértékben változnak az árak, az ma-holnap derül ki, most készülnek a dokumentációk.

Duplán nehéz dolga van minden beruházással a szatmárnémeti városvezetésnek — de amúgy bármelyik polgármesteri hivatalnak is —, mert sokat késnek a beruházások, és növekednek a költségek a bürokrácia, a rengeteg papírozás és engedélyeztetés miatt, úgyhogy ezek a mostani drágulások úgy hiányoztak a közhivatali vezetőknek, mint lónak a hátúszás.

Nem tudták, hogy ez lesz

A statisztikai adatok, amelyek indokolttá teszik a költségvetés-módosításokat, az acélt, az aszfaltot, a bitument és a vasbetont említik, mint amely anyagok árát leginkább feltornázta a háború. A tavalyi vírushelyzet okozta áremelkedések mértékét 18 százalékosra teszi a statisztikai hivatal és így a kormányrendelet is, ebben is van egy elég nagy mértékű alapanyagár-emelkedés, de ehhez a dráguláshoz a munkaerővel járó költségek emelkedése is hozzájárult. Említve van az energia drágulása is, ami a szállítási költségek és fenntartási kiadások emelkedésével járult hozzá a költségek növekedéséhez. A rendelet indoklása szerint a felek egyike sem láthatta előre, hogy ez fog történni; ha a járványhelyzet és a megszorítások miatti változásokra számíthattak is az előrelátóbb megrendelők és kivitelezők, tavaly senki nem tudhatta, hogy idén februárban kirobban az orosz-ukrán háború.

Princz Csaba