Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) körül kialakult botrány egyszerűen igazolja, hogy Romániát messzemenően nem lehet jogállamnak nevezni, hiszen az egyéni és a közösségi jogok biztosítása nem előre halad, hanem mélyrepülésben van. Az igazságszolgáltatás nem javul, hanem romlik. Az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatok azt igazolják, hogy mindenki a maga igazát akarja törvényerőre emelni, senki nem akar olyan törvényt életbe léptetni, amit ha mindenkinek be kell tartani, akár ő maga is az ítélőszék elé kerülhet vagy nem menekülhet meg a már meghozott ítélet elől. A Liviu Dragnea által vezetett hatalom arra törekszik, hogy minden intézményt az ellenőrzése és irányítása alá vonjon. Fenyegeti a korrupcióellenes ügyészséget, le akarja váltani annak főügyészét, hogy helyébe a saját emberét tegye. Felfüggesztéssel fenyegeti Klaus Iohannis államfőt, mert az nem áll be a sorba és megpróbálja megfékezni Dragnea terveit. Iohannis államfő is a maga érdekeit helyezi előtérbe, ugyanis megpróbál minden nyilatkozatot úgy megfogalmazni, minden döntést úgy meghozni, hogy ne veszítse el a választóit, sőt megnyerje azokat is, akik legutóbb nem rá szavaztak vagy megválasztása után csalódtak benne. A bírák és az ügyészek elégedetlenek, nagyon sok a korrupt ügyvéd, a rendőrség háza táján is sok a probléma, tehát a lakosságnak minden oka megvan arra, hogy ne érezze magát biztonságba. Ehhez még hozzáadódik az is, hogy romlik a gazdaság, csökken a lej vásárlóereje, nagyon sok helyen a bérek kifizetésére sem biztosított a pénzalap. Ebben a helyzetben kellene megoldást találni az igazságszolgáltatás reformjának a megteremtésére. Lényegében ez a folyamat az 1989-es változások óta tart, de nagy előrelépések nem történtek. Az igazság néha álarcot visel — mondta Charles L. Grant. Valami fura álarcot visel a román igazságszolgáltatás is. Igazságot csak akkor lehet szolgáltatni, ha meg tudjuk fogalmazni, mi az igazság. Minden embernek megvan a maga igaza, ami mellett kitart. Hogyan lehet igazságot tenni, ha mindenki mást tart igaznak? Ezért születtek meg a törvények, hogy létezzen egy általános igazság, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Az első és máig legjobb és mindent magába foglaló törvény a Tíz parancsolat, amit még semmilyen törvényhozó testület nem tudott megcáfolni vagy felülmúlni. Az utóbbi évtizedek parlamentjei folyamatosan megpróbálják megreformálni az igazságügyi törvényeket, de nem sikerül. Nem is sikerülhet, mert a parlamentben is minden törvényhozó a maga igazságát igyekszik érvényesíteni, és már-már oda jutunk, hogy alig van olyan képviselő és szenátor, akinek ne lenne takargatni valója. Alig van közalkalmazott, akit ne lehetne valamivel megvádolni, nem kizárólag amiatt, mert saját akaratából követett el hibát, hanem azért, mert a rendszer vezette rá a törvényszegésre. Az igazságügyi reform még sokáig fog tartani, de a Tíz parancsolat szintjéig soha nem fog eljutni.

Elek György

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) körül kialakult botrány egyszerűen igazolja, hogy Romániát messzemenően nem lehet jogállamnak nevezni, hiszen az egyéni és a közösségi jogok biztosítása nem előre halad, hanem mélyrepülésben van. Az igazságszolgáltatás nem javul, hanem romlik. Az elmúlt napokban elhangzott nyilatkozatok azt igazolják, hogy mindenki a maga igazát akarja törvényerőre emelni, senki nem akar olyan törvényt életbe léptetni, amit ha mindenkinek be kell tartani, akár ő maga is az ítélőszék elé kerülhet vagy nem menekülhet meg a már meghozott ítélet elől. A Liviu Dragnea által vezetett hatalom arra törekszik, hogy minden intézményt az ellenőrzése és irányítása alá vonjon. Fenyegeti a korrupcióellenes ügyészséget, le akarja váltani annak főügyészét, hogy helyébe a saját emberét tegye. Felfüggesztéssel fenyegeti Klaus Iohannis államfőt, mert az nem áll be a sorba és megpróbálja megfékezni Dragnea terveit. Iohannis államfő is a maga érdekeit helyezi előtérbe, ugyanis megpróbál minden nyilatkozatot úgy megfogalmazni, minden döntést úgy meghozni, hogy ne veszítse el a választóit, sőt megnyerje azokat is, akik legutóbb nem rá szavaztak vagy megválasztása után csalódtak benne. A bírák és az ügyészek elégedetlenek, nagyon sok a korrupt ügyvéd, a rendőrség háza táján is sok a probléma, tehát a lakosságnak minden oka megvan arra, hogy ne érezze magát biztonságba. Ehhez még hozzáadódik az is, hogy romlik a gazdaság, csökken a lej vásárlóereje, nagyon sok helyen a bérek kifizetésére sem biztosított a pénzalap. Ebben a helyzetben kellene megoldást találni az igazságszolgáltatás reformjának a megteremtésére. Lényegében ez a folyamat az 1989-es változások óta tart, de nagy előrelépések nem történtek. Az igazság néha álarcot visel — mondta Charles L. Grant. Valami fura álarcot visel a román igazságszolgáltatás is. Igazságot csak akkor lehet szolgáltatni, ha meg tudjuk fogalmazni, mi az igazság. Minden embernek megvan a maga igaza, ami mellett kitart. Hogyan lehet igazságot tenni, ha mindenki mást tart igaznak? Ezért születtek meg a törvények, hogy létezzen egy általános igazság, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell. Az első és máig legjobb és mindent magába foglaló törvény a Tíz parancsolat, amit még semmilyen törvényhozó testület nem tudott megcáfolni vagy felülmúlni. Az utóbbi évtizedek parlamentjei folyamatosan megpróbálják megreformálni az igazságügyi törvényeket, de nem sikerül. Nem is sikerülhet, mert a parlamentben is minden törvényhozó a maga igazságát igyekszik érvényesíteni, és már-már oda jutunk, hogy alig van olyan képviselő és szenátor, akinek ne lenne takargatni valója. Alig van közalkalmazott, akit ne lehetne valamivel megvádolni, nem kizárólag amiatt, mert saját akaratából követett el hibát, hanem azért, mert a rendszer vezette rá a törvényszegésre. Az igazságügyi reform még sokáig fog tartani, de a Tíz parancsolat szintjéig soha nem fog eljutni.