A 2023-as romániai országjelentés szerint hazánkban a digitalizáció szempontjából a digitális alapkészségek és az információ- és kommunikációtechnológia-szakemberek (TIC-szakemberek) hiánya jelenti a legfontosabb kihívást. A 16-74 éves korosztály mindössze 28%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel, szemben az 54%-os uniós átlaggal.

Ennek ellenére az Európai Bizottság megjegyzi, hogy Romániában a második legmagasabb a TIC-diplomások aránya az EU-ban (az összes felsőoktatási diplomások 6,7%-a), és a női TIC-szakemberek aránya is nálunk az egyik legmagasabb az EU-ban.

A felmérés arra is kitér, hogy Románia az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében számos olyan intézkedést hajt végre, amelyek várhatóan hozzájárulnak az e téren történő előrelépéshez, mint például az oktatás digitalizálására vonatkozó új jogszabályi keret, a mikro-, kis- és középvállalkozások digitális készségeit támogató támogatási rendszer, a könyvtárak digitális készségek központjává válásának támogatása, illetve az egyetemek digitalizálásának támogatása

A jelentés szerint a PNRR számos intézkedése várhatóan előrelépéshez vezet majd, ideértve az 5G-engedélyek árverését, az új 5G-hálózatbiztonsági törvényt, az országos kiberbiztonsági stratégia elfogadását és az uniós összekapcsolhatósági eszközökben megfogalmazott különböző ajánlások végrehajtását. A Bizottság szerint azonban ez az előrelépés várhatóan lassú lesz számos tényező, többek között a piaci kereslet hiánya miatt.

A mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze 53%-a rendelkezik alapszintű digitalizációval

A jelentésből az is kiderül, hogy Románia nagyon rosszul teljesít az üzleti digitalizáció terén. A legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások aránya, valamint az olyan fejlett technológiák, mint a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások, a mesterséges intelligencia és a big data használata jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze 53%-a rendelkezik alapszintű digitalizációval, szemben a 69%-os uniós átlaggal.

Ugyanakkor a digitális közszolgáltatások az ország számára kulcsfontosságú kihívást jelentenek. Románia jelentősen az uniós átlag alatt teljesít a digitális közszolgáltatások elérhetőségét illetően mind a polgárok, mind a vállalkozások számára. Ráadásul a romániai online felhasználóknak csupán 24%-a vesz részt aktívan az e-kormányzati szolgáltatásokban, szemben az uniós átlag 74%-os értékével.

A jelentésből kiderül, hogy az PNRR különböző intézkedései várhatóan előrelépést jelentenek ezen a területen, például a kormányzati felhő létrehozásához szükséges jogszabályi keret hatályba lépése, beleértve a kormányzati felhőt létrehozó sürgősségi rendeletet és az interoperabilitási (átjárhatósági) törvényt.

Románia az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés tekintetében is jelentősen az uniós átlag alatt teljesít. A polgárok számára létezik egy központosított hozzáférési szolgáltatás, de a rendelkezésre álló egészségügyi adatokat jelentősen ki lehetne bővíteni, és a hozzáférési szolgáltatásokat tovább kellene terjeszteni a teljes lakosságra és a különböző típusú egészségügyi szolgáltatókra. A PNRR jelentős beruházásokat irányoz elő az e-egészségügyi infrastruktúrába és a betegeket és gondozókat összekötő telemedicinális (távgyógyászati) szolgáltatásokba.

Hírszerkesztő