Helytelen telekkönyvezés miatt kénytelen pereskedni egy szatmárnémeti házaspár. A 9 éve húzódó ügynek még mindig nem látni a végét. A felek vagy megegyeznek, vagy bíróság dönti el az ügyet.

A szatmárnémeti Ady Endre utca 14. szám alatt élő nyugdíjas házaspár azzal a céllal kereste fel szerkesztőségünket, hogy megoldhatatlannak tűnő problémájukat nyilvánosság elé tárják. Mint elmondták, a jelzett címen található ingatlant a kommunista éra idején államosították. A sarokházból több kisebb — egy- vagy kétszobás — lakást alakíttattak ki az illetékesek. Így az akkori kor divatja szerint a többi mellett az egyik kétszobás lakás is kiutalásra került, még 1960-ban. Az azóta eltelt időben ők ott éltek, lakbért fizetek az államnak.

Rosszul számoló mérnökök

A rendszerváltozást követően a kommunista rezsim által elkobzott ingatlanokban élők megvásárolhatták az államtól azt a lakrészt, amit kiutaltak a számukra. Mint megtudtuk, ezt a lehetőséget a szóban forgó család is kihasználta, kifizetve a lakáshivatal által megszabott összeget a két szobát, előszobát, konyhát és fürdőszobát magába foglaló, 55 négyzetméter alapterületű lakásért. Igen ám, de az a két mérnök, aki a kétszobás lakás alapterületét megállapította, kontármunkát végzett, s így a tévesen bevezetett adatok alapján telekkönyvezték a megvásárolt ingatlant.

Tehát: nagy a baj

A rendszerváltozást követően az Ady Endre utca 14. szám alatti házat visszaigényelte az államtól az eredeti tulajdonos. A sarokház egy része lakásként működik, egy másik részében pékség és bankfiók szolgálja ki a lakosságot. Az ingatlan visszaigénylőjével a szóban forgó nyugdíjas házaspár 9 éve pereskedik, s minden év elején elkezdődik a kilakoltatásukkal való fenyegetőzés. A rendelkezésre álló információink szerint az egyik fél arra hivatkozik, hogy a lakrész meg van vásárolva, a másik fél azzal érvel, hogy a házaspár nem szerepel a telekkönyvben mint tulajdonos. Tehát az eredeti tulajdonos ügyvédje úgymond fogást talált az ügyön: rájött arra, hogy egykor hibát követtek el a telekkönyvezésnél, s ezt érvként is használja fel a bíróságon . Így mind a két félnek igaza van: az egyiknek abban, hogy megvásárolta a lakást, a másik félnek pedig abban, hogy ez nem látható a telekkönyvben (a dolog pikantériája, hogy a szomszédos lakás pontosan annyi alapterületű, mint amekkora terület a házaspár adásvételi szerződésében szerepel). Úgyhogy vagy megegyeznek a felek, vagy megvárják a bíróság döntését — s hogy ez mikor születik meg, kiszámíthatatlan.

Karikás Enikő