A Deloitte nemzetközi felmérése szerint nem alkotnak homogén csoportot az úgynevezett „Y generáció” tagjai (azaz a 80-as évek végén, illetve a 90-es évek elején születettek), mert eltérően viszonyulnak a munkához és másként ítélik meg a munka és a szabadidő optimális egyensúlyát.

Az „Első lépések a munka világában" című felmérés egy Közép-Európa 11 országára kiterjedő nagyszabású kutatás, amelyben több mint 4000 fiatal véleményét kérdeztük képességeikről, munkaerő-piaci tapasztalataikról, hozzáállásukról és várakozásaikról.

A felmérés számos olyan kérdést számba vett, amelyek fontosak a hallgatók jövője szempontjából — így mélyrehatóan vizsgálták például a munkához való hozzáállást, valamint azt, hogy melyek a legfontosabb tényezők, amelyek alapján egy frissdiplomás a lehetséges munkáltatók közül választani fog. A felmérés emellett azt is megvizsgálta, hogy a hallgatók hogyan vélekednek a munkaerőpiacon előttük álló lehetőségekről, és hogy szerintük a felsőoktatási intézmények miként tudnának jobban megfelelni a hallgatók elvárásainak.

Romániai adatok

A felmérésben részt vett romániai diákok: 79% nő - 21% férfi

Életkor:

18-20 15%

21-23 65%

24-26 20%

Végzettség:

Számvitel, közgazdaságtan: 40,5%

Management, marketing, értékesítés: 18%

Jog, közigazgatás 18%

Társadalmi tanulmányok, humán: 6%

Műszaki: 8%

Egyéb: 9,5%

Iskola típusa

Állami iskola: 94%

Magán iskola: 6%

Az egyetemek hiányosságai

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a megkérdezett diákok és frissdiplomások szerint az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világára és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek fele úgy gondolja, hogy a hazai felsőoktatási intézmények gyengén, vagy rosszul készítik fel őket a leendő szakmai feladatokra, míg mindössze a válaszadók 15%-a válaszolt pozitívan a fenti kérdésre, annak ellenére, hogy némi fejlődés mutatkozott ebben az elmúlt években. Nem csupán hazai sajátosság, hogy ha ezen a téren sikerülne előrelépést elérni, akkor a fiatalok (és így a frissdiplomások) körében megfigyelhető magas munkanélküliség csökkenthető lenne. Ez azért is fontos, mert jelenleg ez jelenti az egyik legnagyobb problémát a közép-európai térségben, és általánosságban az Európai Unióban.

A felmérés szerint a vezető közép-európai egyetemeken tanuló diákok és az onnan kikerült frissdiplomások közül sokan sorolják magukat előbbre kortársaiknál, akikkel a munkahelyekért versenyeznek.  Ehhez szorosan kapcsolódó megállapítás, hogy a fizetési igényük gyakran magasabb, mint amennyit a régióban tevékenykedő munkáltatók hajlandóak lennének kifizetni a pályakezdőknek, és sok esetben jelentősen meghaladja az adott ország átlagkeresetét. Mindez azt jelzi, hogy a tehetséges diákok sokszor nincsenek tisztában valós elhelyezkedési esélyeikkel.

Mennyi fizetést szeretnének?

A felmérés hazai résztvevőinek 23%-a kb. 1100-1500 lej (251-350 euró), illetve 2000-2400 lej (451-550 euró) nettó összegre számítanak induló fizetésként. A megkérdezettek 22 százaléka számít mintegy 1500-2000 lej (351-450 euró) fizetésre, és mindössze 2% számít 4200 lejnél (951 euró) több bérezésre. A műszaki területen végzett diákok gyakran a felsőbb tartományban szeretnének fizetést kapni, 35%-uk 2000-2400 lej (450-550 euró) közötti fizetésre számít. A nettó hazai átlagkereset 1538 lej. A felmérés szerint a legtöbben, 22%-uk azért hagyja el első munkahelyét, mert nincsenek eléggé elismerve, szintén 22% az alacsony karrierlehetőség miatt, míg 14% a korlátozott fejlődés miatt mond fel.

Hol keresnek munkát?

Az internet egyértelműen fontos szerepet tölt be az álláskeresésben, hiszen a megkérdezettek nagy része látogatja rendszeresen az állásportálokat és a munkáltatók weboldalait.

A válaszadók 81%-a internetes állásvadászó portálokon keresi első munkáját, 64% próbálkozik a munkáltatók weboldalán keresztül, míg 43 százalék állásbörzéken is próbálkozik. A diákok 56%-a a multicégeknél próbákozik. A diákok 71%-a hajlandó lenne külföldre költözni a megfelelő munkáért, míg 60%-uk országon belül is elköltözne. Ez is megerősíti azokat a pozitív kilátásokat, hogy nemzetközi karrierlehetőségeik vannak a fiataloknak.

Romániában a szakmai fejlődés lehetősége (21%), valamint a magas fizetés (14%) a két legfontosabb szempont az első munkahely megválasztása során. Ezt követi 9%-kal a munkahely biztonsága. Habár az öt leggyakrabban említett tényező közül a fizetés összege a válaszadók 72%-ánál szerepel. A diákok 53%-a szeretne olyan munkát végezni, amit élvez, további 20% pedig folyamatosan új kihívásokat keres a munkahelyén.

Aggasztó a helyzet?

A megkérdezettek több mint fele, 58%-a értékeli a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet rossznak, illetve nagyon gyengének, és mindössze 25%-uk minősíti jónak, vagy elég jónak, ugyanakkor a felmérésben részt vevők 71%-a negatívan értékeli a jelenlegi romániai gazdasági helyzetet. A fiatalokra pesszimista önkép jellemző, 25%-uk alulértékeli önmagát és úgy gondolja, nem tőlük függ, hogy jó munkát találnak-e.