Lassan 10 napja van érvényben a kijárási tilalom, és ez idő alatt számtalan gyakorlati kérdés merült fel az utcára lépés szabályozásával, a saját felelősségre tett nyilatkozat kitöltésével kapcsolatban. Vannak, akik úgy érzik: igazságtalanul bírságolták meg őket.

A lakosság kérdéseire válaszolva a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS) néhány pontosítást tett közzé az eddig kiadott katonai rendeletek mentén, illetve igyekezett pár félreérthető vagy félreértett dolgot is tisztázni.

A munkaügyben vagy munkahelyre megtett utazásoknak nincs idő- és távolságkorlátjuk — a GCS épp az újságírókat, operatőröket és fotósokat említette példaként, akiknek esetleg több nap alatt több településre kell elmenniük, hogy a munkájukat végezzék. Mindez megtehető szolgálati igazolvánnyal és a munkáltató által kiállított igazolással vagy a saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal — a munkavégzés céljából folytatott napi kijárás során nem szükséges a nyilatkozat is, elég a munkáltatói igazolás. Szakmai ügyekben a saját felelősségre kitöltött nyilatkozattal közlekedhetnek az egyéni vállalkozások tulajdonosai, a családi vállalkozások tagjai, a szabadfoglalkozású szakemberek és a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyek is. A házastársat is el lehet vinni autóval a munkahelyére s onnan haza, természetesen kitöltött nyilatkozattal — ez a helyzet akkor indokolt, ha a munkahely felé nincs tömegközlekedési lehetőség, vagy ha a fertőzés veszélye jelentősen megnövekedne (többszörös lenne az átszállás, hosszabb várakozási időt kellene tölteni az állomásokon stb.) Nincsenek távolsági korlátozások akkor sem, ha más városban vagy épp az ország másik csücskében lévő szakorvoshoz kell menni, de előzetesen ajánlott tájékozódni, mikor is rendel az orvos.

Bevásárlás és egyebek

A katonai határozatban nincs pontosítva, sem szabályozva, hogy milyen messzire is mehetünk el vásárolni, viszont javasolják, hogy a lakóhelyükhöz legközelebbi üzletekben, boltokban vásároljunk, ahol megtaláljuk a szükséges terméket. Ugyanakkor más városnegyedbe/városrészbe csak akkor lehet menni bevásárlási céllal, ha a saját negyedükben nem található egyetlen olyan kereskedelmi egység sem, amely forgalmaz olyan javakat, amelyek alapvető szükségleteket elégítenek ki. A számlák kifizetése céljából is ki lehet menni (ha nincs internetes lehetőség), illetve a bankba is, kitöltött nyilatkozattal — s bár a nyomtatványon ezek nincsenek külön opcióként feltüntetve, a 2-es pont jelölhető be, és az útvonalnál természetesen több „megálló” is felsorolható.

A háziállatok sétáltatása a rendelet szerint kizárólag a lakóhely környékén kell megtörténjen, a háztartás vagy a tömbház körül, és nem lehetséges ezzel a céllal parkokba, játszóterekre vagy sportpályákra menni; ugyanez vonatkozik a sportolásra is, csak a lakás közelében van rá lehetőség — és tilos a közösségi sportolás. Biciklire pattanni sportolás céljából szintén csak a lakás közvetlen közelében lehet, munkahelyre való eljutást segítő eszközként azonban nyugodtan használhatjuk.

Kiskorúak kijárása

A 16 és 18 év közötti kiskorúak maguk tölthetik ki és írhatják alá a nyilatkozatot, azzal a feltétellel, hogy tartsák be az egyéni közlekedésre vonatkozó előírásokat, és ne vegyenek részt csoportos sporttevékenységeken. A 16 évnél idősebb fiataloknak, ha kilépnek az utcára, maguknál kell hordaniuk személyi igazolványukat. A 16 évnél fiatalabb kiskamaszok szülő vagy gyám felügyeletével vagy ezek beleegyezésével közlekedhetnek, de azt ajánlják, hogy minimalizálják ezen kijárások számát.

Rokon vagy ismerős szállítása

Az úgynevezett „piros zónákból” repülővel érkezőket nem vihetik haza a reptérről gépkocsival a hozzátartozók vagy barátok, mert ezeknek hatósági karanténba kell vonulniuk. Akik „sárga zónából” érkeznek, azoknak lakhelyi elkülönítésbe kell vonulniuk, ami azt jelenti, hogy ha egy családtagjuk megy utánuk a reptérre, és hazaviszi őket gépkocsival, akkor neki is elkülönítésbe kell vonulnia.

És akit megbírságoltak?

S mit tehet, aki úgy érzi, igazságtalanul bírságolták meg — azaz aki legjobb szándéka és tudása szerint igyekezett kitölteni a lakáselhagyási nyilatkozatot, az ellenőrző szerv mégis hibát talált benne? „A büntetés kirovásának van egy jogi alapja, a 2/2001-es kormányrendelet, amely magában foglalja annak lehetőségét is, hogy amennyiben valaki igazságtalannak érzi a megbírságolást, 15 napon belül megtámadhatja azt azon a bíróságon, amelynek a vonzáskörzetében kapta a bírságpapírt — azaz Szatmárnémetiből és a környékbeli településekről a Szatmárnémeti Bíróságon, Nagykárolyból és a környékbeli településekről a Nagykárolyi Bíróságon, míg Avasfelsőfaluban és a környékbeli településekről az Avasfelsőfalui Bíróságon tehetnek panaszt” — magyarázza lapunk megkeresésére Stefan Ressler ügyvéd. Mint hangsúlyozza, az a nyilatkozat van helyesen kitöltve, amelyen szerepel az illető neve, lakcíme, születési dátuma és a felsorolt opciók közül ki van választva, be van ikszelve, miért is hagyja el a lakást. „A lényeg, hogy amikor kimegy az ember az utcára, pontosan tudja, miért megy ki, s ne különféle álindokokat soroljon fel csak azért, mert kicsit sétálni van kedve. Sokak számára az a nyomtatvány egyik 'legbökkenősebb' rovata, amelyben az érintett helyek sorrendjében kell meghatározni az útvonalat — ami önhibánkon kívül, az adott helyzettől függően bármikor módosulhat, s vele együtt a jogi helyzet is. Teszem azt (és nem véletlenül említem ezt a példát) az ember elindul X gyógyszertárba, beírja az útvonalat, úti célt, a patikában meg kiderül, hogy épp nem kapható a keresett gyógyszer, ezért kénytelen még vagy két helyre elmenni, amíg meg tudja vásárolni a gyógyszert — azaz eltér az eredetileg nyilatkozott útvonaltól. Az ellenőrző szervekkel való esetleges kellemetlen szituációk elkerülése érdekében én azt ajánlom, már otthon, elindulás előtt úgy töltsük ki az útvonaltervet, hogy ha előre nem látható változás történik, akkor se rajtunk csattanjon az a bizonyos ostor — példánkhoz visszatérve: úti célnak beírjuk, hogy X gyógyszertár, illetve bármelyik más gyógyszertár, amennyiben a keresett gyógyszer ott nem kapható. Jóhiszeműen kell cselekedni, és nem kell okosabbnak lenni a törvénynél — krízishelyzet van krízisszabályokkal, amelyeket legjobb tudásunk szerint be kell tartani, de az életet sem lehet teljesen leállítani három-négy hétre, ezért meg kell találni az áthidaló megoldásokat” — mondja. Arra is figyelmeztet, hogy ha valakit mégis megbüntetnek, az (ha lehetősége van) a büntetéstől számított 15 napon belül, a törvény nyújtotta lehetőség értelmében fizesse ki a bírságösszeg felét, s amennyiben igazságtalannak érzi a büntetést, nyújtson be fellebbezést — erre április 19-től lesz lehetőség, s ugyancsak ettől a dátumtól számítódik a 15 napos fellebbezési időszak kezdete is.

Szabó Kinga Mária