A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban megrendezett Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszának keretében a diákokat elkísérő pedagógusok egy számukra szervezett szakmai megbeszélésen vettek részt, melyen dr. Váradi Izabella, az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ tanácsosa, az idei megmérettetés ügyvezető elnöke a jubileumi tantárgyverseny történeti áttekintését ismertette a jelenlévőkkel.

Hogy kezdődött?

A mára már közismert Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny születése 1970-re vezethető vissza, amikor Ilyés László Hargita megyei főtanfelügyelő kezdeményezésének köszönhetően a verseny felkerült az Oktatási Minisztérium listájára, majd rá egy évre, 1971-ben megrendezték az első magyar tantárgyverseny megyei és országos szakaszát.

Az eltelt fél évszázad alatt a verseny többször is nevet „váltott”: kezdetben Magyar olimpia néven hirdették meg, majd Nyelvi és irodalmi versenyként emlegették, volt egyszerűen Olimpia/Olimpiász is a megnevezése, és végleges nevét megelőzően a Testvériség versenyének is nevezték.
Ahogy a kezdetekben, úgy a mai napig is örökös dilemma maradt a kreatív írások értékelése, azok a szempontok, amelyek alapján kreatívnak tartanak egy írást, és az, hogy hogyan pontozzák azokat.
Az évek során rengeteget formálódott a mára már emelt szintű, színvonalas megmérettetés, amelyen csak 1980-ban vesznek részt először VII. és VIII. osztályos diákok — ugyanebben az évben lép érvénybe az a szabályzat is, mely szerint a pedagógusok nem javíthanak azon az évfolyamon és iskolában, ahol tanítványaik vannak.
Ahogy a szabályok, úgy a verseny és a tételek is sokat változtak az évek teltével. Az első versenyekkel ellenben a diákok 1983-ban kapnak először szövegértelmezési feladatot a tantárgyversenyen, majd évtizedekkel később, 2008-ban találkoznak először nyelvtantétellel az V–VIII. osztályos versenyzők.

Az egyik „történelmi pillanatnak” számító, jelentőségteljes változás 1986-ban következik be, amikor megíródik az első javítókulcs, majd az elkövetkezendő versenyeken gördülékenyebben és jóval szakmaibb körülmények között történik a dolgozatok javítása. 

Az első külföldi versenyzők

Pár évre rá, 1996-ban a Szatmárnémetiben megrendezett tantárgyversenyre már a határon túlról, Magyarországról is érkeznek versenyzők, aminek köszönhetően megszületik az Apáczai Csere János magyar nyelv, irodalom és kultúra nemzetközi tantárgyverseny, ami a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny mellett ugyanúgy hasonló sikernek és népszerűségnek örvend.
A rendezvény elismertségét és színvonalasságát a továbbiakban erősen növeli Emil Constantinescu, Románia egykori elnökének 1997-ben levélben való köszöntése, ami a későbbi versenyeken fokozatosan vonzza be a különböző helyi, megyei, országos, majd magyarországi politikusok megtisztelő jelenlétét.

Ahogy a verseny és a versenyzők cserélődtek és változtak, ugyanúgy cserélődtek az elnökök, ügyvezető elnökök és bizottsági tagok egyaránt. A Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny első elnöke dr. Szabó Zoltán volt, akit az azt követő hosszú éveken keresztül Kozma Dezső elnökként, míg Murvai László ügyvezető elnökként váltott fel. Fáradságos és odaadó munkájukat mi sem bizonyítja jobban, mint a mai napig gyümölcsöző, immár 50. alkalommal is megszervezett országos magyar nyelvű tantárgyverseny. Azóta jelentősen megújult a bizottsági csoport és annak tagjai, a jelenben fiatalos, mozgalmas és összetartó csapat dolgozik azon, hogy a verseny továbbra se veszítsen presztízséből.
Helyszín és időtartam szempontjából a Mikes tantárgyverseny igen hosszú utat tett meg, ugyanis számtalan városban került megrendezésre, sokszor külön településen az V–VIII. és IX–XII. osztályosoknak szervezett szakasz. A régen sokszor egy hétig tartó verseny mára már általában háromnaposra zsugorodott, ám ennek ellenére a szervezők igyekeznek minden évben színesebbnél színesebb szabadidős programokat szervezni a megmérettetésre érkezőknek és kísérő tanáraiknak. Az előző kiadásokban sokszor került sor író-olvasó találkozóra, ami felemelő élményt nyújthatott a résztvevők számára.

Fontos volt az olvasottság, ismeretközpontúság is…

Az 1971-től megtett hosszú út a tételeken és az akkoriban számonkért dolgokon is nagymértékben észrevehető, mivel a verseny elején a tanárok a tananyag ismeretét, a szövegmagyarázati készségeket, a szövegek kommentálását, az olvasottságot, az ismeretközpontúságot, a műismeretet és a kreativitást várták el a versenybe szálló diákoktól.
A mostani tételekhez képest a retró tételek erősen eltérőnek számítanak, ugyanis volt olyan év, amikor a diákok „A szülőföld és lakóihoz való vonzódás a tanult irodalmi alkotásokban” című tétel kidolgozása során kellett megcsillogtassák tudásukat. A transzilván beütésű tétel mellett kaptak „Gyermekkorom mesevilága”, valamint „A mikesi magatartás tanulságai” címmel megfogalmazott tételeket is, amik a jelen tételeihez viszonyítva elég szakmaitlannak hatottak.
Az idei, 2022-es versenyen összesen 2015 diák jutott el a megyei szakaszra, az országoson pedig 149-en vettek részt tizenhat megyéből. S bár az öt évtized alatt nagyon sok minden változott, a tantárgyverseny alapcélja változatlan: a magyar nyelv és irodalom, valamint kultúra megőrzése és ápolása mellett, a közösségérzet, a „mi”-tudat kialakítása a résztvevőkben, az az érzés, hogy tartoznak valahová, és ugyanazokat az értékeket képviselik.

Szabó Beatrix