A lefolyóba öntött használt olaj, a túl sok fertőtlenítőszer megnehezíti a szennyvíz tisztításának folyamatát. Jelenleg az is bizonytalan, mit fognak kezdeni a telepen felgyűlt nagy mennyiségű iszappal.

Szatmárnémetiben a lakásoktól származó és a csatornahálózat által összegyűjtött szennyvíz a város szennyvíztisztító telepére kerül. A háztartásokból detergensek, szerves anyagok, fertőtlenítő szerek jutnak a szennyvízbe. A főzéskor használt olajat, zsiradékokat is sajnos nagyon sokan ürítik a WC-be, lefolyóba. Ellátogattunk Szatmárnémeti szennyvíztisztító telepére, hogy megtudjuk, mi történik az ide érkező szennyvízzel és a csatornába kerülő veszélyesnek minősített anyagok mennyire nehezítik meg a szennyvíz tisztításának folyamatát. Amint Suvanjejev Nicolae, a szennyvíztisztító igazgatója elmondta, a telepen a szennyvíz tisztítása jelenleg két fázisban, egy mechanikai és egy biológiai fázisban zajlik. Az első fázisban egy rács segítségével eltávolítják a vízen lebegő testeket, pillepalackot, növényi maradványokat, textileket és kiülepítik a homokot és a kavicsot. Ezt követően a víz felszínén lebegő zsírokat távolítják el, amelyek a tárolóba, majd a rothasztóba kerülnek. A következő fázisban leülepítik a szennyvízben lebegő iszapot, amely szintén a tárolóba kerül. A szennyvízben maradó szerves anyagokat ezután aerob baktériumok segítségével bontják. Ezt követően a tárolóban felgyűlt szerves anyagokat metanifer baktériumok segítségével rothasztják, melynek eredményeként metángáz termelődik. Ez a szennyvíztelep működtetéséhez szükséges energia 30 százalékát biztosítja. A rothasztás után fennmaradó iszapot részben dehidratálják, ezáltal szállítható állapotba kerül. Ez az iszap kellemetlen szagú anyagokat tartalmaz, amelyeket biológiai, illetve vegyi utókezeléssel vagy égetéssel lehet eltávolítani. A vízművek által megnyert projekt keretében elindítják a szennyvíz tisztításának harmadik fázisát is. Ebben a szakaszban az nitrogén és foszfortartamú vegyületek eltávolítása zajlik majd, melynek következtében mérséklődni fognak a kellemetlen szagok, amelyek jelenleg a telep környékén érződnek. Sokan panaszkodnak ugyanis az időnként érezhető rossz szagok miatt, de a szennyvíz tisztítása ezzel jár, hangsúlyozta a szakember. Komoly uniós normatívák szabályozzák a folyókba beengedhető szennyvíz minőségét, ahol pontosan meg vannak állapítva a vízben oldott anyagok koncentrációjának megengedett határértékei. A vízgazdálkodási hivatal, a környezetvédelmi ügynökség és a környezetvédelmi őrség rendszeresen ellenőrzi mind a szennyvíz tisztításának folyamatait, mind pedig a Szamosba engedett víz összetételét. Megnehezíti és lelassítja a tisztítási folyamatot, ha a csatornába ágak, növényi maradványokat dobnak, elsősorban a magánházak kertjeiből. Ha a szennyvízbe túl sok zsiradék kerül a háztartásokból, ez lassítja a víz levegőztetését, ami azt jelenti, hogy több energiát kell befektetni a folyamatba, tehát többe kerül a tisztítási procedúra. Ha túl sok fertőtlenítőszer jut a vízbe, ez szintén káros hatással van a lebontó bacilusokra. A szennyvízbe került fáradt olaj, kőolajszármazékok szintén nagyon károsak.

Mi lesz az iszappal?

Jelenleg nagy problémát okoz, hogy a régi szeméttelep bezárása óta nem tudják elszállítani az iszapot a telepről. A törvénykezés értelmében pedig a megyei hulladéktározóba szállított szemétmennyiségnek naponta mindössze 10 százalékát teheti ki a szennyvíztisztítás során keletkezett iszap. Ez nagyon kis mennyiség a 2010 óta felgyűlt mennyiséghez képest. Jelenleg 9000 köbméter iszap gyűlt fel a telep tárolójában, amely még kb. 2-3000 köbméter befogadására alkalmas, ami azt jelenti, hogy hamarosan az iszap elszállítását vagy kezelését is meg kell oldani, ami óriási beruházást jelent. Az iszapot fel lehetne használni az intenzív gazdálkodás során. Ehhez azonban minden teherautónyi iszapot meg kell vizsgáltatni egy arra akkreditált laboratórium segítségével a káros anyagok, nehézfémek jelenlétét illetően, ami nagyon költséges eljárás, 1500 lejbe kerül egy ilyen vizsgálat, ami senkinek sem éri meg. Ezért nincs kereslet az iszap iránt. Tudomásom szerint Nyugat-Európában a szennyvíztelepről származó iszap 60-70 százalékát elégetik és csak 5 százalékát használják fel a mezőgazdaságban, mert a föld minőségű iszap létrehozása rendkívül költséges eljárás, fejtette ki a szakember.

 Pándi Annamária