Több mint egy hónapja felbomlott az USL, három hete RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese van Romániának, egy hete pedig magyar az alprefektus Szatmár megyében, de a szatmárnémeti magyar alpolgármesternek még mindig se híre, se hamva.

Van ugyan olyan — megbízható forrásból származó — információnk, hogy az Altfatter nevéről döntő, a szatmári RMDSZ-en belül működő Állandó Bizottság (ÁB) az alpolgármester nevéről is döntött a hónap derekán, mégpedig a városi tanácson belüli frakciót vezető Maskulik Csaba személyében. Ám arról, hogy ez igaz-e, az érintett — igen okosan — vagy hallgat, vagy mindig kitérő választ ad. Érkeztek ugyanakkor olyan információk is, hogy az alpolgármester személyéről döntés nincs, viszont mindig és mindenhol egyedül csak Maskulik nevét említették a szatmárnémeti magyar alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatban.

A csütörtöki városi tanácsülésen érezni lehetett, hogy az RMDSZ-es tanácsosok dolgoznak az alkupozíció erősítésén, és a liberálisokkal együtt szavazva megmutatták az egyedül maradt szociáldemokratáknak: hogyan is alakulnának az erőviszonyok, ha a kormányra került RMDSZ-nek mégsem lenne legalább egy alpolgármesteri tisztsége Szatmárnémetiben. Mondjuk, az RMDSZ–PNL házasság ugyanolyan szörny-koalíció lenne, mint az USL-t eredményező PSD–PNL volt, de arra jó, hogy felnyissa a szociáldemokraták szemét, mennyire nem lesz könnyű a város irányítása, ha kihagyják az önkormányzati játékból az RMDSZ-t.

Azonban hiába a tanácson belüli igyekezet, a Szövetségen belül és ennek vezetői között máig sem alakult ki egy egységes arcvonal az alpolgármesteri tisztséggel kapcsolatban. Markáns, ám egymásnak homlokegyenest ellentmondó vélemények figyelhetőek meg a párton belül: egyesek szerint a jelenlegi politikai viszonyok között jobb lenne nem ültetni senkit az alpolgármesteri székbe, más vélemény arról szól, hogy de igen, nagyon is kellene, a harmadik álláspont pedig arról, hogy nem is az a lényeg, hogy ki lesz az RMDSZ alpolgármestere, hanem hogy mekkora felelősséget bíz majd az illetőre a polgármester.

Nagy hiba lenne nem kialkudni legalább egy másodrangú vezetői pozíciót a megyeszékhelyen. Egyrészt a 2012-es igyekezet menne kárba, amikor az egyensúly megtartásáért ment a harc — persze hiába —, másrészt húsz és fél ezer szatmárnémeti szavazóját csapná be a Szövetség, harmadrészt pedig elodázná azt a lehetőséget, hogy „felépítse” szatmárnémeti polgármesterjelöltjét a mindegyre közeledő 2016-os önkormányzati választás idejére.

Princz Csaba