A koronavírus-fertőzések számának növekedése miatt, valamint azért, mert a szakemberek április közepére valószínűsítik a harmadik hullám tetőzését, a tavaszi vakáció meghosszabbítását jelentette be Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter. A szaktárcavezető szerint az április 2-től május 4-ig tartó vakáció előnyös lenne, mert magában foglalná a nyugati és keleti kereszténység húsvétját is, illetve csökkentené a mozgást a koronavírus terjedése miatt legnehezebbnek ígérkező április hónap folyamán. Sorin Cîmpeanu már kedden délután közölte: a tavaszi szünet meghosszabbítását kezdeményezi oly módon, hogy a vakáció a nyugati kereszténység húsvéti ünnepétől az ortodox húsvétig, vagyis április 2-től május 4-ig tartson. A tanév rendjének megváltoztatása a képességvizsgák és líceumi felvételik időpontjának átütemezését is megköveteli. Az oktatási miniszter kedden délután még azt nyilatkozta, a második félév időtartama nem változik a tavaszi szünidő meghosszabbodása miatt, kedd este azonban bejelentette: a második félév június 18. helyett július 2-án ér majd véget. „Voltaképp elveszünk két hetet a nyári vakációból, és megtoldjuk vele a tavaszi szünidőt” — jelentette ki Sorin Cîmpeanu.

A miniszter közölte azt is, hogy diákok egy része számára eltérő időpontban ér véget a második félév: a nyolcadikosoknak június 25-én (június 11. helyett), a tizenkettedikeseknek június 18-án (június 4. helyett), a szakmunkásképzősöknek pedig július 23-án (július 9. helyett). A tanév módosított rendje szerint a nyolcadik osztályosok képességfelmérőjét július 5-e és 8-a között tartják, míg az érettségi időpontja változatlan marad, június 28-a és július elseje között zajlik majd. A tanári versenyvizsgákat és a véglegesítő vizsgát a korábban beütemezett időpontokban tartják meg.

Nem ez az egyetlen opció azonban, szerdán délben már egy másik forgatókönyvről mesélt az edupedu.ro portálnak a szaktárcavezető. Elmondta, hogy csütörtökön konzultációt kezdeményez a pedagógusok, diákok és szülők érdekeit védő szervezetekkel, ahol azt fogja javasolni, hogy a nyolcadikosok és a tizenkettedikesek a tanév eddigi rendje szerinti időpontokban képességvizsgázzanak, illetve érettségizzenek, a többi diák számára pedig egy héttel később, június 18. helyett június 25-én kezdődjön a nyári szünidő. Ami a meghosszabbított húsvéti vakációt illeti, ezen nem szeretne változtatni — tette hozzá a szaktárcavezető.

Nem konzultáltak

A tanév szerkezetének miniszteri rendelettel való módosítása —kényszervakáció, VIII. osztályosok vizsgájának halasztása — ellen a Szülői Szervezetek Országos Föderációja és a Magyar Szülők Szövetsége szerdán tiltakozó nyilatkozatot adott át a tanügyminiszternek — még azelőtt, hogy a második opciót is vázolta a portálnak a szaktárcavezető. Mint kiderült, valós, reális konzultációra a módosítások kapcsán az érintettekkel eddig nem került sor — hangsúlyozta a Magyar Szülők Szövetsége.

A szülők azt kérik, hogy ne változtassák meg a tanév szerkezetét, mert a kényszeresen meghosszabbított tavaszi szünet szakadást okoz az oktatási folyamatban, de felforgatja az eddig elveszett tananyag bepótlására irányuló törekvéseket is. A föderáció azt sem érti, miért kellett ilyen rövid idő alatt főként a végzős, felmérések előtt álló diákokra nézve súlyos következményekkel járó döntést meghoznia a tanügyminisztériumnak. A júniusi vizsgaidőpontok beütemezésekor eddig figyelembe vették azt is, hogy milyen kellemetlenséggel jár a diákok pszichikumára és fizikumára a nyári meleg: az, hogy júliusra tolódnak a felmérések, amikor már kánikula van, nagyon megviseli majd a maszkot viselő maturandusokat.

A középiskolások oktatást akarnak

„A tanügyminiszter nyilatkozata szerint ha nem e szerint a forgatókönyv szerint alakulna a tanév, az az iskolák azonnali lezárásához vezetett volna a próbavizsgák és próbaérettségik lefolyása közben, megakadályozva ezeket. A nyilatkozat ellenére a MAKOSZ nem támogatja a megszületett döntéssorozatot, hiszen a vizsgák előtt álló diákok felkészülésének megnehezítését vonja maga után, ellehetetlenítve az alapos és megfelelően felügyelt tanulást, amire leginkább szükségük van” — hangsúlyozza a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége.

A tavaszi vakáció meghosszabbítása által egy teljes hónapig szünetel az oktatás. Ez a képességvizsgára és érettségire készülő diákok mellett a diákság többi részének helyzetét is megnehezíti, hiszen egy hónap kihagyás után kell majd újra alkalmazkodjanak az eddig is jelentősen nehéz helyzethez, tanulás szempontjából pedig hatalmas kihagyásnak számít egy teljes hónap — vázolják a tanulók.

A középiskolások szövetsége azt is hozzáteszi, hogy ezek mellett a kényszervakáció ellehetetleníti a tanárok munkáját is, akiknek hatalmas nehézség és kihívás lesz visszatérni az oktatáshoz egy hónap elteltével, hiszen a kihagyás nagy hatással lesz a diákok naprakészségére az elvárt tananyagot illetően, ezáltal pedig nehezebben lehet majd haladni az új anyag leadásával és elsajátításával, mely az előzőleg tanultakat veszi alapul.

Fontosnak tartják kiemelni azt a tényt is, hogy az idei tanév így jelentősen belenyúlik a nyárba, ez pedig még jobban megnehezíti a diákok helyzetét, hiszen figyelmük a nagy meleg ellenére is lankadatlan kell maradjon, a vizsgázó diákok pedig ilyen körülmények között kell teljesítsenek.

„A meghozott döntések helyett a MAKOSZ szorgalmazza a nyolcadikos és tizenkettedikes diákok iskolákba való visszatérését az alapos felkészülés érdekében, a diákság többi része pedig álláspontunk szerint online oktatásban kell részesüljön, hiszen ez a rendszer egy év elteltével országszerte működőképes kell hogy legyen” — zárja közleményét a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége.

Szatmáron megoszlanak az álláspontok

Szatmár megyében nagyon megoszlanak az álláspontok a húsvéti vakáció meghosszabbításáról, ezzel együtt pedig a tanév júliusig való kitolódásáról. Szejke Ottilia helyettes főtanfelügyelő szerint rendkívül összetett a kérdés, ezért is ennyire különbözők a vélemények. Az elkövetkező időszakban, a korábban elfogadott tanév menetrendje szerint két rövidebb vakáció is várt volna a tanulókra. A diákok pedig általában a vakációk előtti napokban és azt követően is inkább a pihenésre koncentrálnak, nehezebb lekötni az iskolapadokban a figyelmüket. „Ez a két hét, amivel meghosszabbodik a tavaszi vakáció, éppen két rövidebb szünet közé esik. Azzal, hogy a kettő között nem kell visszatérni az iskolapadokba, nem biztos, hogy többet veszítenek vele a diákok, mint amennyit nyernek” — magyarázta a helyettes főtanfelügyelő.

Szejke Ottilia azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban Szatmár megyében is egyre több oktató és diák betegedett meg. Már a tanfelügyelőség sem tud segíteni azokban az esetekben, amikor az iskolaigazgatók bejelentik, hogy például újabb tanítónak lett pozitív a koronavírustesztje, hiszen nincs kivel helyettesíteni a pedagógust.

„Remélem, hogy ez az egy hónap csillapítja egy kicsit a fertőzések felfelé ívelő számát, a megbetegedett pedagógusok és diákok pedig meggyógyulnak, és nagyobb biztonságban folytatódhat a tavaszi szünet után a tanév” — közölte a helyettes főtanfelügyelő.

Pataki Enikő, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója szerint is nagyon nehéz most jó döntéseket hozni úgy, hogy sem az egészséghez, sem az oktatáshoz való jog ne sérüljön. Bár a főgimnázium diáksága rutinosan mozog az online oktatás terén, a személyes jelenléttel zajló oktatás hasznosabb és eredményesebb — ez szinte minden diák és oktató szerint így van. A felsőbb évfolyamok diákjai közül azoknak, akik tudatosan készülnek, nem jelent visszahúzó erőt az online oktatás vagy a megnyújtott húsvéti szünet, ellenben a kisebbeket teljesen kizökkentheti, ha meghosszabbítják a tavaszi vakációt. Azok a végzős tanulók ellenben, akik hasznosan töltik majd ezt az időt, nagy előnyt is tudnak kovácsolni belőle, hiszen négy hét alatt rengeteget lehet készülni a záróvizsgákra.

Az igazgató szerint a 2020/2021-es tanévet valahogyan pótolni kell majd, hosszú távon nagy valószínűséggel mindenkinek szüksége lesz felzárkóztatásra. Azt, hogy mi következik ezután, hogyan térhetnek majd vissza a húsvéti ünnepek után a diákok, nem lehet megjósolni. Az viszont biztos, hogy most a járvány megfékezése a legfontosabb — összegzett Pataki Enikő.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: AFP