Szatmárnémeti

Mi az élhető város receptje?

2017.10.10 - 15:46

Butka Gergely, Szatmárnémeti polgármesterének a kommunikációért, a rendezvényekért, a gazdaságfejlesztésért és más projektekért felelős tanácsadója feladatairól, eddig elért eredményeiről és a következő időszak terveiről nyilatkozott.

— Butka Gergelyt úgy ismerik Szatmárnémetiben, mint a kezdeményezőt, aki nem csupán kitalál dolgokat, hanem meg is valósítja azokat. Egy ideje a polgármester tanácsadójaként tevékenykedsz több nagyon lényeges területen. Milyen változásokat tervezel? Mi az, ami eddig megvalósult a kitűzött célokból, és mi az, ami a jövőben kerül megvalósításra?

— A lakossági kommunikáció területén az elmúlt néhány hónapban hiteles és pontos kommunikációs csatornákat állítottunk fel, az előző évekhez képest ma sokkal több információt kapnak a szatmáriak, gyorsabban és pontosabban. A hivatal közösségi oldalán naponta osztunk meg közérdekű információkat román és magyar nyelven, vizuális térképeket használunk a visszajelzések alapján. Idén már egy sokkal nyitottabb, emberközelibb hivatalról beszélünk mondjuk 2014-hez képest.

— Mi lesz a következő lépés?

— A következő fontos lépés az, hogy a problémabejelentés és a hivatali ügyintézés legyen sokkal egyszerűbb a szatmáriak számára, ne kelljen begyalogolni a hivatalba, hanem a számítógép elől, sőt, mobiltelefonról lehessen ügyintézni. Ez a következő projektünk, amin dolgozunk, hogy behozzuk a lemaradást a többi városhoz képest: megújítjuk a hivatal weboldalát, mobilapplikációt programozunk, felvesszük a 21. század ritmusát. Kár, hogy ezt nem három vagy öt évvel ezelőtt indította el az akkori városvezetés, most sokkal előrébb lennénk.

A második terület a rendezvények menedzsmentje, itt már több helyen látható a fejlődés: a tavalyi karácsonyi vásár már jobb volt, mint az előzőek, az idei városnapi rendezvény is felveszi a versenyt a többi városéval, visszahoztuk a Samfest Jazzt, telt házas a TIFF Karaván, egyre több a kisebb, ám színvonalas rendezvény a városban. Sőt, beindítottuk a nyílt pályázati rendszert kulturális, ifjúsági és sport területen, így átlátható a rendezvények finanszírozása. Már dolgozunk a G. M. Zamfirescu Művelődési Központ munkatársaival a karácsonyi vásár profilján és technikai részletein: ami biztos, hogy sok kellemes meglepetésre számíthatnak a szatmáriak. Azt már tudjuk, hogy a következő városnapokon még inkább előtérbe helyezzük a kulturált szórakozást, jövőre be fogunk indítani még két-három érdekes kulturális és szórakoztató programot.

— Úgy tudom, hamarosan egy rangos zenei fesztiválnak ad otthont a város. Mi lesz ez?

— Október 14-én Szatmárnémetibe érkezik egy nemzetközi, „utazó világzenei fesztivál”, a Musique de L’Europe: Helsinki, Aix-en-Provence és Győr után Szatmárnémeti az idei helyszín. Szombaton a Dinu Lipatti Filharmóniába világzenei utazásra hívjuk a szatmáriakat, a flamencótól a gipsy jazzen át a magyar népzenéig egy különleges zenei élményt hozunk a szatmári zenekedvelőknek.

— Mire számíthat a lakosság gazdaságfejlesztés szempontjából?

— Ez egy másik elhanyagolt terület, amelyben 2012–2016 között annyi történt, hogy folytatták a 2008–2012 között elindított projekteket. Kész az inkubátorház, kész a szatmárnémeti Iparosotthon, de ezek tavalyig szinte üresen álltak, a mi feladatunk most az, hogy életet leheljünk ezekbe a projektekbe. Kereskényi Gábor polgármesterrel rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a vállalkozókkal, az ipari és kereskedelmi szféra képviselőivel, ezen a területen a legsikeresebb projektünk a Szatmár Hazavár nevet viseli: országos szinten is egyedülálló kezdeményezésünkkel 250-nél is több fiatalt szólítottunk meg a kolozsvári állásbörzén, a következő lépés egy állandó online állásadatbázis létrehozása, ezen dolgozunk éppen.

— A polgármester a városimázs fejlesztését is megígérte. Lesz-e változás ezen a területen?

— A városimázs vagy városmarketing a negyedik és talán legnehezebb terület, amin dolgozom. Azért a legnehezebb, mert ez csak úgymond „hab a tortán”, első prioritásként rendbe kell hozzuk a várost: a történelmi központot, az utakat, járdákat, zöldövezeteket; mondanom sem kell, ebben is többéves lemaradást kell behoznunk. Elárulom neked, hogy több mint négy éve nem készült egy brosúra sem a városról, nincsenek minőségi idegen nyelvű anyagok, és ez csak egy apró példa. Az elmúlt évben Kereskényi Gábor polgármester, Maskulik Csaba városmenedzser, az alpolgármesterek és a hivatal munkatársai azon dolgoztak, hogy rendezzék a ránk maradt elhanyagolt ügyeket, problémákat. Ennek a munkának hamarosan láthatóak lesznek az eredményei, néhányat már most is látunk: újjáépül a „kitámasztott ház”, ezzel eltűnik a város egyik szégyenfoltja. Elkészül a történelmi központ épületeinek szakmai felmérése, ami 2013-ban kellett volna kész legyen. Takarítjuk a Szamos-partot, már nem kell botladozni az új központ évtizedes tégláin. Ilyen apró elemekből kezd felépülni a város, amelyre építhetünk városmarketinget, de ezen a területen is nagyon sok a tennivaló.

— Van-e esély arra, hogy Szatmárnémeti egy élhető város legyen?

— Nem kérdés, hogy van-e esély rá: ez a konkrét feladat, a legfontosabb célkitűzésünk. Olyan most a város, mint egy évek óta elhanyagolt, düledező ház, amiből palotát szeretnénk faragni, hogy jól lehessen benne élni. De ehhez nem elég a függönyöket kicserélni, az élhető város alapjait is meg kell teremteni. Első lépésben rendezzük az évek óta tespedő problémákat, kimozdítjuk a várost a holtpontról. Középtávon pedig a következő kulcs-területeket kell a többi fejlődő város szintjére hozni: az infrastruktúrát az autóval, biciklivel és gyalog közlekedők számára egyaránt, a zöldövezeteket és játszótereket, sportolási és szabadidő-eltöltési lehetőségeket kell minél több szatmári számára, minél színvonalasabban biztosítani. Sokan kérdezik, mi az élhető város receptje, eddig a legrövidebb és leglényegretörőbb, amit találtam: az élhető városban a lakos biztonságban érzi magát, jól keres, és a szabadidejét hasznosan, élvezetesen tudja eltölteni. Ezen dolgozunk. Persze nem minden sikertörténet, nem minden sikerül úgy, mint ahogy az az internetes sikervideókban látszik, de dolgozunk, s közben elfogadjuk a kritikákat, sőt, sokkal nyitottabbak vagyunk a kritikákra, javaslatokra, ötletekre, mint az eddigi városvezetés. Sokan azt hiszik, mi nem állunk a dugókban, mi nem látjuk a problémákat, pedig mi is itt élünk, a mi gyermekeinknek is építjük a játszóteret, mi is ugyanabban a parkban sétálunk. Szóval ezeken dolgozunk, s a következő hónapokban számos újdonságról fogunk beszámolni.

 

 

Elek György