Fodor István, a Szatmár Megyei Agrárkamara igazgatója szerint harminc–ötven százalékkal lesz gyengébb a termés a szárazság miatt. Vannak olyan kultúrák, amelyeken már az eső sem segít, van, ahol még nem késő a csapadék.
Óriási károkat okoz a csapadékhiány és a szokatlanul nagy hőség a megyében, a mezőgazdaság helyzete jelenleg még rosszabb, mint a tavalyi — tájékoztatott Fodor István mérnök. Apadó kutak, üres árkok, fonnyadt termés és vízhiányra panaszkodó gazdákkal lehet találkozni a falvakon. Komoly csapadékhiány sújtja a mezőgazdaságot, a lehető legrosszabbkor jött az aszály, akkor, amikor számos növénykultúrának a legnagyobb szüksége lenne a vízre, hogy jó termést hozzon. A júniusi csapadékhiány negatív hatását csak tovább erősítette a perzselő hőség, az erős szárazság és a szokatlanul magas hőmérséklet miatt már most biztos, hogy a vártnál harminc–ötven százalékkal gyengébb lesz a krumplitermés, de terméskiesés tapasztalható a tavaszi árpa- és zabföldeken, de gyenge lesz a cukorrépa- és kukoricatermés is, továbbá a tejtermelés is csökkent, ugyanis a legelő állatok is egyre nehezebben jutnak vízhez.
Gyenge termés
A krumplitermés szinte teljesen tönkrement, legfeljebb vetőburgonyának lesz jó az, ami megmarad — panaszolja Szabó Endre sárfalui gazda, hozzáfűzve, hogy a krumpli nagy részén már a kiadós esők sem tudnának segíteni. Sokan öntözéssel próbálják menteni a menthetőt, de a szárazság miatt egyre jobban akadozik a vízellátás a település vízhálózatán és a háztartások saját rendszerén egyaránt, de a kutakat is a kiszáradás veszélye fenyegeti. A falvak határában kaszálnak, bár a takarmány egy része is tönkrement a kedvezőtlen időjárás miatt. Szárad ki minden, nincs takarmány, panaszolják az emberek. A megyében tájegységtől függően harminc–ötven százalékos terméskiesésre lehet számítani egyes növénykultúrák, főként a krumpli esetében — tette hozzá Fodor István, a Szatmár Megyei Agrárkamara igazgatója. Ennek az az oka, hogy a júniusi csapadékmennyiség messze elmarad a sokévi átlagtól, pedig a krumplinak, cukorrépának, kukoricának ekkor a legnagyobb a vízigénye, de a szárazságot még a tavaszi árpa és a zab is megszenvedte, mint ahogyan még a múlt évi szárazságot is megsínylett őszi növénykultúrák. A 95,6 literes négyzetméterenkénti átlagmennyiséghez képest idén júniusban mindössze 29,8 liter esett. A helyzetet csak tovább rontotta, hogy az aszály szokatlanul magas hőmérséklettel párosult, ugyanis a perzselő meleg felerősítette a szárazság negatív hatását. A legelők is kezdenek kiszáradni, a vízellátási problémák miatt rövidesen az állatok itatásával is gond lesz, ez pedig a tejtermelésre lesz hatással.
Elek György