A jelentős magyar lakossággal rendelkező községek esetében a legnagyobb egy főre eső saját jövedelemmel Bors, Koronka és Mezőfény rendelkezik — derül ki az Erdélystat friss elemzéséből.

Kiemelkedő az erdélyi önkormányzatok jövedelme — bár a kijelentés sokak számára meglepőnek tűnhet (főleg az idei országos költségvetés-tervezetet övező tiltakozások és elégedetlenségek tükrében), az Erdélystat tegnap napvilágra hozott, bő évtizedet átfogó statisztikai elemzése erről tanúskodik. Az összesítés értelmében a romániai önkormányzatok reálértéken számolt bevétele közel 6%-kal nőtt 2008 és 2017 között, 2017-ben pedig a jövedelmek 42%-a származott saját bevételekből, 55%-a megyei és országos visszaosztásokból, 3%-a pedig uniós forrásokból.

Az erdélyi helyi önkormányzatok jövedelmei az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedtek az elmúlt években, s az átlagos, egy főre eső összbevétel jóval magasabb, mint a többi romániai nagyrégióban (leszámítva a fővárosi régiót). Az uniós források lehívásában is az erdélyi községek járnak az élen, hiszen az egy főre eső, uniós forrásból származó bevételek az erdélyi községekben 51%-kal haladják meg az országos értéket — s nem mellesleg a jelentős magyar lakossággal rendelkező községek esetében a legnagyobb egy főre eső saját jövedelemmel Bors, Koronka és Mezőfény település rendelkezik. A legtöbb erdélyi város önkormányzatának átlagos, egy főre eső jövedelme is az országos átlag fölött van — ezek közül Bihar megye városai teljesítenek a legjobban, a leggyengébben pedig Máramaros és Krassó-Szörény városi önkormányzatai, és az uniós források súlya is Bihar megye esetében a legmagasabb, nagyon alacsony viszont Szeben, Arad és Fehér megyében.

Az egy főre jutó saját jövedelem tekintetében Temes vezeti a megyei rangsort, rögtön a nyomában Brassóval, míg a legfontosabb magyarlakta városok önkormányzatai közül (talán nem túl meglepő módon) Kolozsvár teljesít a legjobban, valamint Arad és Brassó.

Szabó Kinga Mária