Idén szerencsére riasztás nélkül szórakozhattak a túrterebesi önkéntes lánglovagok, akik a közel kétszáz főnyi farsangolóval együtt reggelig búcsúztatták a telet a hagyományos Tűzoltóbálon.

Farsangi bálok voltak, vannak és remélhetően lesznek is, ám a több mint 20 éves múltra visszatekintő túrterebesi Tűzoltóbál sokkal több, mint egy „egyszerű” farsangi bál. Szatmár megyében ugyanis nagyon kevés olyan önkéntes tűzoltócsoport van, amelyik ahhoz, hogy működni tudjon, nem csak az önkormányzattól vár el minden segítséget, hanem igyekszik saját bevételre is szert tenni — e ritka kivételek közé tartozik a túrterebesi alakulat, amelynek tagjai több mint két évtizede minden farsangban megszervezik a hagyományos tűzoltóbált, amelynek népszerűsége évről évre nő, híre pedig messze túlszárnyal a vidéken. A népszerűségen pedig nem is lehet csodálkozni, egyrészt mert a túrterebesiek szeretnek (és tudnak is) mulatni, másrészt a bálon való részvétellel köszönetet is mondanak az alakulat elmúlt évi tevékenységéért, ugyanakkor támogatva is azt a jó ügyet, amelynek bármikor maguk is hasznát vehetik — vagy már vették, mint az a házaspár, aki a helyi lánglovagoknak köszönheti, hogy házuk nem égett porig, s azóta elmaradhatatlan vendégei a bálnak — hiszen a bál bevételét a tűzoltócsoport fejlesztésre használják fel, az oltóautó karbantartására, illetve irodahelyiségük berendezésére.

Jelenleg 15 önkéntes tűzoltója van a községnek, a hatékony munkájukat pedig jelzi az is, hogy a környékbeli tűzeseteknél mindig elsőként érnek oda — tavaly nem kevesebb, mint 28 bevetés volt — és sok esetben mire megérkeztek Szatmárnémetiből a hivatásos tűzoltók, addig nekik sikerült megállítanunk a tűz terjedését. Ám hogy a túrterebesi önkéntesek nem csak nagyszerű tűzoltók, de nagyszerű tűzrakók és szakácsok is, arról szombat este-éjszaka győződhetett meg a közel 200 fős báli sereg: két hatalmas bográcsban rotyogott az ínycsiklandó gulyás, a szabadban felállított, speciális platton pedig óriási lábosokban sültek a karaj- és oldalasdarabok. „Bár egy valódi mesterszakács is ránézett a kezünkre, nem kellett túl sokat irányítania, hiszen a főzéshez is értünk. A báli felajánlásként kapott röfit mi vágtuk le, a gulyást is mi készítettük és a köretnek való, zsáknyi krumplit is mi pucoltuk meg, az asszonyokat a közelbe sem engedtük — de az is igaz, holnap rájuk vár a talán legnehezebb feladat, a mosogatás” — magyarázza mosolyogva Seffer Tibor önkéntes tűzoltóparancsnok.

Hozzátéve azt is: bál ide vagy oda, három önkéntes tűzoltó most is szolgálatban van, hiszen soha nem lehet tudni. Az est hangulatfelelőse a Vokál Duó volt, s a tánc és nótázás közben mindenki párosával-négyesével vásárolta a tombolajegyeket: a helyi cégek felajánlásaiból rengeteg különféle nyeremény — elektronikai cikkektől kezdve, romantikus vacsorán át gépkocsi olajcseréig — és a plazmatévé-fődíj talált gazdára, de Jenei Erzsébet, a magyarországi testvértelepülés, Nyírtass polgármestere és az ötfős küldöttség által hozott ajándékokat is a tombolahúzás szerencsés nyertesei vihették haza.

Szabó Kinga Mária