A tánc világnapján tartott kolozsvári sajtótájékoztatón jelentette be Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja és Könczei Csongor egyetemi docens, a táncművészeti szak tanulmányi programfelelőse, hogy maximális pontszámmal megtörtént az erdélyi magyar felsőoktatásban hiánypótló szak végleges akkreditációja — ez ugyanakkor újabb távlatokat is megnyit, lehetővé téve a mesterképzés elindítását is.

Szenkovics felidézte, hogy a 2021-ben indított szak eddig ideiglenes akkreditációval működött, a záróvizsgát a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen tették le diákjaik, és a diplomát is itt állították ki számukra — jövőre azonban már az egyetem maga szervezi meg a záróvizsgát.
S mivel a romániai előadóművészeti képzések előírásainak megfelelően az eddigi hároméves képzésről áttértek a négyévesre, így idén nem lesz végzős évfolyam.

Amikor a szakma keresi meg az egyetemet

A szak indulására visszapillantva elmondta: a képzés ötletével a szakma kereste meg az egyetemet, mivel a romániai hivatásos néptáncegyüttesek táncosai zömének nem volt felsőfokú végzettsége — Romániában hosszú ideig nem volt magyar nyelvű, felsőoktatási szintű táncművészeti képzés — ami a bérezésükre is kihatott. A kezdeményezést a Hagyományok Háza karolta fel és kereste meg az egyetemet azzal a céllal, hogy ne „egyszerű tánciskolát” hozzanak létre, hanem olyan egyetemi szakot indítsanak, amely művészeti, pedagógiai és elméleti alapokat egyaránt nyújt: így ma a Sapientia EMTE-n nevelik az új táncosgenerációkat. Az eddigi évfolyamokban összesen 33 hallgató tanult, közülük 30–an diplomáztak, és zömük hivatásos nép/táncegyüttesekben dolgozik.

Koreográfus mesterképzés

Mint Könczei Csongor részletezte, a táncművész, táncpedagógus diplomát biztosító alapképzés mellett a jövőben koreográfus mesterképzést is terveznek indítani, amely reményei szerint 2028-ban kezdődhetne meg, és a kétéves mesterképzés nem az alapképzés egyszerű folytatása lenne, hanem annál magasabb szintű, célzottabb szakmai tudást nyújtana. Rámutatott arra is: a program elsősorban koreográfusok, színpadi alkotók és rendezői szemléletű táncszakemberek képzésére irányulna, de nem korlátozódna csak a gyakorlati területre, ugyanis táncszakírók, kritikusok és kutatók felkészítését is célul tűzi, mivel Erdélyben jelentős hiány mutatkozik az elméleti szakemberekből. Míg az alapképzésen évente 15 helyet hirdetnek, a mesterszakon kevesebb fővel terveznek majd.

Profi táncstúdió — a nagyközönség előtt is megnyitva

Az oktatók az új táncstúdió felszereléséről is beszámoltak. A Molnár István kolozsvári táncművészről elnevezett termet modern hang- és fénytechnikával szerelték fel egy infrastruktúrafejlesztésre és digitalizálásra nyert 2,4 millió eurós projekt keretében. A technikai fejlesztések pedig az oktatási programra is hatással lesznek, mivel a négyéves képzésbe olyan tantárgyat is beépítenének, amely a hang- és fénytechnika alapjaival ismerteti meg a hallgatókat.
De a stúdiófejlesztés nem áll meg itt: mobil nézőteret alakítanak ki, az ablakok és a tükörfal elfüggönyzésére automatizált rendszert szerelnek fel. A stúdiót a nagyközönség előtt is megnyitják, táncszínházi és színházi előadások, koncertek helyszíne lesz.

Parádi Katus Egyesület 

Szenkovics és Könczei arról is beszámoltak, hogy folyamatban van a Parádi Katus Egyesület bejegyzése, amely a táncművészet szak civil háttere lesz. Az oktatók által létrehozott civil szervezet célja, hogy olyan pályázati forrásokat is elérjen, amelyekre az egyetem önmagában nem vagy csak korlátozottan pályázhat. Többek között kellékekre, viseletekre, szakmai gyakorlatra igényelnek majd támogatást.
Az egyesület tánciskolát is indítana gyerekeknek, ahol néptáncot, társastáncot és kortárs mozgásművészetet oktatnának magyar nyelven.

A dési, ismert polgári családból származó Parádi Katus a két világháború között tánciskolát, a gyermekek számára mesetorna–iskolát működtetett Kolozsvár főterén, a Lábasházban. A táncpedagógusnő a korabeli erdélyi magyar táncélet ismert alakja volt, akinek tevékenysége a két világháború közötti kolozsvári kulturális élet részét képezte. Elismert mozdulatművészeti, de adott esetekben néptánctanárként is közreműködött és koreografált a korabeli Kolozsvár különböző báljai, társaságai, sőt a Kolozsvári Magyar Színház különböző előadásai számára.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: Táncművészet szak – Sapientia EMTE közösségimédia oldala)