A 2025-ös, karcsúsított költségvetésben karcsúsították a rászorulóknak szánt támogatások összegét is: míg tavaly összesen 1500 lejnyi támogatást kaptak (kéthavonta 250 lejt az úgynevezett „szociális” kártyára), idén a támogatás éves összege ennek felére, 750 lejre csökkent.
Ebben az évben nem két–, hanem háromhavonta kapják a segélyt: két alkalommal egyenként 250 lej értékű vásárlási utalvány, két alkalommal pedig egyenként 125 lej értékű élelmiszercsomag formájában — nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek Marcel Boloş, az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter. Hozzátette: ezt a segélyt mintegy 2.800.000 kedvezményezett fogja megkapni.
Mint ismeretes, a szociális méltóság és felzárkóztatás program keretében azok a nyugdíjasok, súlyos/közepes fogyatékkal élők kaphatják meg ezt a segélyt, akiknek havi nettó jövedelme nem haladja meg a 2210 lejt.
Rekord összegű beruházások, egyensúly és mértékletesség
„Rekordösszegű, 150 milliárd lejes beruházásokkal, a költségvetési hiány 7%-ra csökkentése mellett is biztosítjuk a bérek és nyugdíjak kifizetését, támogatjuk a rászorulókat, és biztosítjk a gazdaság és az önkormányzatok fejlődéséhez szükséges forrásokat” — írta közösségimédia oldalán Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Mint fogalmaz, az idei költségvetés egy új időszak kezdetét jelenti, mivel számos strukturális problémát kell megoldaniuk: helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, és határozott, gyorsan végrehajtott intézkedésekkel kell megszilárdítani a gazdasági növekedést.
„Ezért 2025-ben három pillérre építünk: 1. karcsúbb állam, amely csökkenti saját kiadásait, de nem csökkenti a nyugdíjakat és a béreket; a nettó átlagbér az inflációs szint felett fog emelkedni, a kisnyugdíjasok pedig támogatást kapnak. 2. Rekordszintű beruházások, amelyek elérik a GDP 7,8%-át. A 150 milliárd lejt autópályák, új kórházak, helyi fejlesztési programok és a kis- és középvállalkozásokat támogató programok finanszírozására fordítjuk. 3. Országos Szolidaritási Alap, amelyhez idéntől Bukarest is hozzájárul. Először fordul elő, hogy az önkormányzatoknak juttatott összegek elosztása a népszámlálási adatok alapján történik, ami a települések lakosságát reálisan tükrözi” – írja.
Szabó Kinga Mária