A Szatmár Megyei Vészhelyzeti Bizottság (CJSU) hosszú évek óta létezik már ugyan, ám neve csak az utóbbi időben, pontosabban a koronavírus-járvány kezdete óta került be a mindennapokba és a köztudatba — hiszen tevékenysége legfőbb szegmensét a járvány terjedésének lassítását célzó döntések meghozatala és a szabályok betartatása alkották.
Mint a tegnapi, videokonferencia formájában megtartott évértékelőn elhangzott, 2020-ban a bizottság tagjai 60 esetben gyűltek össze — ebből 58 rendkívüli gyűlés volt, és egy alkalmat leszámítva a járványhelyzet kezelésével kapcsolatos szabályok felállítása, valamint az országos szinten meghozott döntések életbe léptetése és alkalmazása tette szükségessé a rendkívüli megbeszéléseket, és a gyűléseik során meghozott/elfogadott, helyi szinten törvényerejű határozatok is a pandémia jegyében születtek, ugyanis a 60 határozatuk közül mindössze három volt kapcsolatos a veszélyt jelentő időjárási jelenségekkel, a többi 57 a járvány terjedésének lassítását célozta. És nem is teljesen eredménytelenül, hiszen tavaly hosszú hónapokon keresztül Szatmár megye jegyezte a legkevesebb fertőzöttet, napok, de volt, hogy hetek teltek el egy-egy új, koronavírussal fertőzött páciens azonosítása között, és országos szinten is úgy emlegették: „ezek a szatmáriak tudnak valamit” — értve ezalatt egyrészt, hogy a lakosság betartja a szabályokat, másrészt, hogy a hatóságokmegfelelő szabályokat léptettek életbe a járvány terjedésének lassításához. A helyzet ősszel változott meg — mondjuk úgy: sarkalatosan —, amikor Szatmár szinte napok alatt behozta az addig jó példaként emlegetett lemaradást, a közösségi terjedés olyannyira felgyorsult, hogy a napi esetszámok 150–200 körül mozogtak, a községek, városok fertőzöttségi szintjei pedig zsinórban ugrották át a fertőzöttségi szint legfőbb küszöbértékének minősülő 3 ezreléket, beleértve magát a megyeközpont Szatmárnémetit is, ahol adott pillanatban már 9 ezrelék körül mozgott, és így a város kéthetes vesztegzár alá került.

Az időjárás is szeszélyeskedett

A megyei vészhelyzeti bizottság tavaly 301, az időjárási viszonyokkal (áradás, eső, havas eső, heves zivatar, szélvihar stb.) kapcsolatos figyelmeztetést és riasztást adott ki, melyek közül 128 kimondottan a hidrológiai helyzetre vonatkozott. A figyelmeztetések és riasztások mellett öt vészhelyzeti esetben is közbe kellett lépnie: árvizek Avasújfaluban, Mózesfaluban, Komorzánban, Szoporon, Lunaforráson, valamint szélvihar Szatmárnémetiben — ezen vészhelyzetek során három ház, két gazdaság és gazdasági melléképületek, 9 utca/községi út, egy erdészeti út, 4 kishíd, valamint a csendőrség egyik szolgálati járműve károsodott/ment tönkre, és elpusztult 34 390 csirke.
Természetesen az évértékelőn nemcsak a sikerek és pozitív eredmények kerültek terítékre, hanem a hiányosságok is: ezek közül az információáramlás hatékonysága szerepelt az első helyen, azaz az információ megrekedt a vezetőségi szinten, és nem vagy későn jutott el a lakossághoz.

Szabó Kinga Mária