Szénás Barnabás, az Óvári Általános Iskola igazgatója a vidéki iskolák szerepéről nyilatkozott szerkesztőségünknek. Véleménye szerint a vidéki iskolák legfőbb feladata, hogy felzárkóztassanak a gyerekeket, és pótolják azokat a hiányosságokat, amelyeket otthon nem kaptak meg.

Optimális keretek között indult az idei tanév Óváriban, tudtuk meg Szénás Barnabástól, a helyi általános iskola igazgatójától. Tanévkezdés előtt sikerült elvégezni a tervezett munkálatokat. Az óvári iskolaépület rendben van, de ezzel nem lehet megállni, meg kell tartani ezt a szintet és új célokat kell kitűzni, hiszen az idő halad, változnak az elvárások, nem lehet lemaradni. Szénás Barnabásnak az a jelszava, hogy: „Merjünk álmodni és legyünk álomfejtők!” Mindig optimistának kell lenni, mert optimizmus nélkül nincsen haladás. Az óvári iskola vezetősége nagy hangsúlyt kíván helyezni a sportra, ehhez támogatást kapnak az önkormányzattól is. Most készül az iskola műfüves sportpályája, ahol biztosított lesz a sportolási lehetőség. A legtöbb gyerek szeret mozogni, ami jó dolog, lesznek viszont feltételek: például ahhoz, hogy a fiúk focizhassanak, jól kell viselkedniük az órákon.

Szénás kifejtette, hogy az óvári iskolának van működési engedélye, bár még nem tökéletes a tűzvédelmi rendszer. Olyan elvárások vannak, amelyeket nem könnyű teljesíteni, nagyon sok hiányosságot kell pótolni. Idő kérdése az is, hogy vezetékes víz legyen az iskolában és lehetőleg minél hamarabb rácsatlakoznak a szennyvízcsatorna-rendszerre is.

Az idei iskolai évet 213 gyerek kezdte el: 55-en az óvodában — itt egyébként egy éve indult egy hosszított programú csoport —, az I–IV. osztályban 73 gyerek tanul magyar és román tagozaton, az V–VIII. osztályokban, ahol csak magyar nyelven történik az oktatás és Vetésből is ingáznak a gyerekek iskolabusszal, 85 gyerek tanul. Az elmúlt tanévben több tanulója volt az iskolának, az idén az ötödik osztályosok vannak kevesebben. A demográfiai adatok azt mutatják, hogy a következő években nem csökken 220 alá a gyereklétszám.

A képességvizsga a gyerekek nagy részének nem sikerült — ismerte be az igazgató. De tegyük fel a kérdést: mi az, hogy képességvizsga? Képességvizsga nélkül is lehet továbbtanulni, akár elméleti líceumban is. A képességvizsga egy szám, egy átlag, ami bekerül egy rendszerbe, de úgyis van annyi középiskolai hely, hogy ha valaki akar tanulni, legyen meg rá a lehetősége. Óváriból a tizenhat végzős közül egy kivételével minden gyerek bejutott valamelyik iskolába. Az iskola vezetősége sokat beszélgetett a szülőkkel és figyelmeztette őket, hogy a gyerekek nagy része jobb, ha szakiskolát választ magának, ugyanis ma már érettségivel nem sokat kezdhet egy fiatal, a szakmunkásképző elvégzése után viszont talál munkahelyet, ha akar.

Szénás hangsúlyozta: a vidéki iskolák pedagógusainak sokat kell dolgozni azért, hogy a gyerekeket felzárkóztassák, hogy ne maradjanak ki az iskolából. Sokan kikozmetikázzák a számokat azért, hogy az intézménynek látszólag legyen presztízse, sok igazgató és tanár arra törekszik, hogy teljesítse azokat a feltételeket, amelyekért érdemfizetés jár. A vidéki iskolákban lehetetlen elérni azt, hogy a tanulók olimpiászokon vagy más versenyeken jól szerepeljenek. A statisztikusok nem látják, hogy a vidéki iskolákban olyan munkát végeznek, amelynek az eredménye nem mérhető számokban. Legtöbbször olyan gyerekekkel kell foglalkozni, akiket szocializálni kell, akiket be kell vezetni a társadalomba, meg kell őket tanítani a mosdó használatára, arra, hogy ne rohanjon neki a társának, azaz alapvető viselkedési formákat kell velük elsajátíttatni. Rá kell őket nevelni azokra a hagyományos konzervatív értékekre, mint a tisztesség, becsületesség, jólneveltség, alázat. Az a gyerek, aki nem úgy nő fel, hogy megtapasztalja a normális életet, az frusztrált és azért bántja a társát, mert le kell hogy vezesse dühét. Sok a konfliktus, ami sok esetben megoldható lenne, ha az emberek a megoldásokat keresnék és nem azok fokozását. A konfliktus kezeléskor van egy rossz szokásunk, mindig csak azt hallgatjuk meg, akit bántalmaznak. Ha meghallgatnánk azt a felet, aki elkövette a bántalmazást, lehet ledöbbennénk, hogy milyen feszültség van benne és mi okozza azt. Ezek azok a feladatok, amelyeket a vidéki pedagógusok a tanítás mellett végeznek, s bár érdemfizetés nem jár érte, hiszem, hogy hosszú távon igen hasznos és eredményes munkát a társadalom is elismeri — összegezte az iskolaigazgató.

Elek György