A rosszindulatú daganatos betegséggel küszködő romániai betegek több mint 80 százaléka jóval stresszesebbnek érezte magát, miután felütötte a fejét a koronavírus idehaza, és az ezzel együtt járó szigorú korlátozások miatt. Most sem sokkal jobb a helyzet, a rákos betegek 60 százaléka most is gondterheltebbnek érzi magát, mint a járvány előtt, és igyekszik elkerülni azt, hogy kórházba kelljen mennie.

A Romániai Rákbetegek Egyesületeinek Föderációja (FABC) által készített felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek majdnem 84 százaléka sokkal nagyobb stresszt érzett az elmúlt időszakban, mivel nagyon aggódtak, hogy az állapotuk miatt sebezhetőbbé válnak a fertőzésekkel szemben. A válaszadók mintegy 60 százaléka azt nyilatkozta, hogy nem ment kórházba, annak ellenére sem, hogy előre egyeztetett időpontja volt, és több mint 69 százalék mondta azt, hogy aggódik a kezeléséért és annak lehetséges szövődményeiért.

„Március óta kihívásokkal teli hónapokon vannak túl az onkológiai betegek. A föderáció felmérése azt mutatja, hogy ezen betegek stressz-szintje jóval meghaladta az átlagot, aminek az oka részben az információk hiánya — a páciensek nem tudták, hogy a COVID-19 megbetegedés milyen hatással lehet az állapotukra. Sokkal több onkológiai páciensnek van szüksége pszichés támogatásra és folyamatos segítségre. Arra szeretnénk ösztönözni a rákos betegek kezelésében részt vevő egészségügyi személyzetet, különösen a családorvosokat és a kezelőorvosokat, hogy ajánlják pácienseiknek a pszichológiai tanácsadás igénybevételét. A jó mentális állapot, a jó hangulat ugyanis hatással van a szervezet általános állapotára, erőt ad a betegség elleni küzdelemhez” — nyilatkozta Dégi László Csaba, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság vezetője.

Elodázott kezelések

A FABC által készített felmérés szerint a járvány miatti korlátozások életbelépését követően nagyon sokan késve jelentkeztek kezelőorvosuknál, a járóbeteg-rendelőkben vagy a kórházakban, sőt, voltak, akik egyáltalán nem jelentek meg az egyeztetett időpontban és azután sem — 54,4 százalékuk. Csupán a rosszindulatú daganatos betegek egyötöde nem számolt be hasonlóról.

A betegség lefolyásának követéséért szükséges orvosi konzultációt a páciensek 53 százaléka halasztotta el, 34 százalékuk késett, vagy lemondta a diagnosztikai procedúrán való részvételt, 28 százalék pedig a kezelésén nem vett részt időben. „Ennek eredményeként az onkológusok sokkal nagyobb számú, a betegség előrehaladott stádiumában diagnosztizált beteg kezelésének problémájával fognak szembesülni, amikor a kezelési lehetőségek már jócskán leszűkülnek” — nyilatkozta a felmérés eredményei kapcsán Cezar Irimia, a FABC elnöke. „Bár a hangsúly most a SARS-CoV-2 vírus terjedésének leküzdésén van, a rákos betegek kezelése prioritást kell élvezzen. A rák továbbra is hatással van ránk, és elengedhetetlen, hogy a betegek hozzáférjenek a kezeléshez, a járványhelyzettől függetlenül” — tette hozzá.

Négyszázezer rákbeteg

Románia-szerte az idei első negyedévben 13 511 rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztráltak, valamivel kevesebbet, mint 2019 azonos időszakában, amikor 14 989 beteget vettek nyilvántartásba. Ez azt jelenti, hogy tavasszal százezer romániai lakos közül 279,8 rosszindulatú daganatos megbetegedéssel küzdött.

Januártól márciusig ugyanakkor 466 404 rákbeteg maradt a közegészségügyi igazgatóság regiszterében. Szatmár megyében az idei első negyedévben 228 új esetet fedeztek fel, tavasszal pedig összesen 11 029 daganatos beteg szerepelt a közegészségügy nyilvántartásában, ami azt jelenti, hogy száz lakosból 3,3 volt rákbeteg Szatmárban.

Bumbuluţ Krisztina