Bukarest Európa 50 legszennyezettebb városa közé tartozik, de nem sokkal tisztább a levegő Ploiești-en, Nagybányán vagy Kolozsváron sem – szemlézte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatait a Ziarul Financiar gazdasági lap.

Bár gyakran elhangzik, hogy a bukarestiek elhagyják a fővárost a tisztább levegő reményében, a valóságban sok nagyváros szintén szennyezett. A legtisztább levegőjű városok többsége Észak- és Nyugat-Európában található, és ha például Németországot vesszük számba, ott kevesebb a magas szennyezettségű város, mint Romániában.

A levegőminőség alapján Bukarest a 720. helyet foglalja el az európai városok rangsorában, míg Romániában a legkevésbé szennyezett város a vizsgált 35 közül Piatra-Neamț – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adataiból, amely az elmúlt két év során több mint 760 európai város levegőminőségét elemezte.

A városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig sorolták be, a hosszú távú finomrészecske-szennyezésnek (PM2.5), nitrogén-dioxidnak (NO₂) és ózonnak (O₃) való kitettség miatti halálozási kockázat alapján. Ez az eszköz a hosszú távú levegőminőségre összpontosít, mivel a légszennyezés tartós hatásai okozzák az egészségre a legsúlyosabb következményeket.

A gyakorlatban a Romániából vizsgált 35 város a rangsor második felében helyezkedik el, tehát azok között, ahol a szennyezettség magasabb. Ugyanakkor nem csak a főváros szennyezett: Ploiești, Nagybánya és Kolozsvár is jelentősen lemarad a tiszta levegőt illetően.

Másrészt Piatra-Neamț, Konstanca, Tulcea, Bârlad és Szatmárnémeti esetében alacsonyabb a szennyezés szintje – annyira, hogy bekerülnek Európa 400 legkevésbé szennyezett városa közé. 

Az első három helyen egyéként két finn és egy svéd város áll. Valójában a top 10-ben kizárólag finn, svéd vagy norvég városok találhatók. Továbbá Stockholm, Reykjavík és Helsinki Európa legtisztább levegőjű fővárosai.

Ha pedig az iparilag erős országokat nézzük, mint amilyen Németország, megállapítható, hogy a romániai városok szennyezettebbek. Madrid például tisztább levegővel rendelkezik, mint Bukarest. A spanyol főváros konkrét lépéseket tett a szennyezés csökkentésére, sőt, a régi autók közlekedését is betiltotta a városban.

Ezzel szemben Bukarestben egy hasonló törvény csak papíron létezik, így Bukarest Európa második legszennyezettebb fővárosa Athén után. Varsó a hatodik helyen áll, míg Szófia a következő pozícióban szerepel.

Egy friss jelentés szerint Bukarestben egy lakosra átlagosan 0,88 fa jut, míg az Európai Unió ajánlása három fa/fő. Emellett Bukarest területének 80%-át beépített területek és infrastruktúra borítja, így kevés a fa, a közlekedés pedig szintén jelentős szennyező tényező.

Ez nemcsak Bukarestre jellemző. A többi nagyvárosban is hiányoznak a jól fejlett zöldövezetek, valamint az alacsony kibocsátású közlekedésbe való beruházások is.

Emellett a kedvezőtlen időjárási körülmények is hozzájárulnak a szennyezéshez – különösen ősszel és télen, amikor beindul a lakossági fűtés, és az emberek egyre többet használják az autóikat. Az építkezések és a nem megfelelő közterületi tisztítás szintén súlyosbítják a romániai városok szennyezését.

Milyen hatással van a légszennyezés az egészségünkre?

A légszennyezés hozzávetőlegesen 30%-ban természeti, míg 70%-ban emberi forrásokból származik. A leggyakoribb természeti források az erdőtüzek, növények korhadása és a vulkánok. Míg a legjelentősebb emberi források közé sorolható a fosszilis üzemanyagok tüzelése, az energiatermelés, a hulladékgazdálkodás és az agrárszektor.

A légszennyezés a korai elhalálozás és megbetegedés fő okozója és a legnagyobb környezet-egészségügyi kockázat Európában – emeli ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A korai elhalálozás leggyakoribb, légszennyezéshez köthető okai a szívbetegség és a stroke, amelyeket a tüdőbetegségek és a tüdőrák követnek. 

A légszennyezés egészségre gyakorolt hatásai nemcsak a kitettségtől függenek, hanem az emberek sebezhetőségétől is. A légszennyezés hatásaival szembeni sebezhetőség az életkor, az előzetes egészségi állapot és bizonyos viselkedésformák függvényében nőhet. 

A levegőben keringő szállópor-részecskék legnagyobb részben a lakossági fűtés miatt szabadulnak fel, de az autók kipufogójából is nagy arányban kerülnek a levegőbe sok más káros anyaggal együtt. Percenként átlagosan 12-16 alkalommal veszünk levegőt, így naponta nagyjából 16 ezer liternyit lélegzünk be ebből a létfontosságú elemből – illetve a benne lévő, egészségünkre már kimondottan káros anyagokból is. A légszennyező anyagok közül az egészségre legveszélyesebbek az aeroszolok, ezen belül is a 2,5 μm-nél kisebb átmérőjű finom részecskék. Ezek elég aprók ahhoz, hogy eljussanak a léghólyagocskákig, ahonnan nehezen ürülnek ki, és gyulladásokat, légzőszervi megbetegedéseket okozhatnak, illetve növelik az asztma kialakulásának a veszélyét. Szintén a fűtés és a közlekedés hatására kerülnek a levegőbe a nitrogén-oxidok, irritáló hatásuk mellett pedig a tüdőfunkciókat is károsíthatja a belégzésük. A szálló por a szem kötőhártyáját és a légzőszervek nyálkahártyáját is irritálja, és még a legalacsonyabb koncentrációban is káros az egészségünkre.

A gyerekeknél a légszennyezés a fejlődést is befolyásolja. Kutatási eredmények szerint jelentősen nőhet az asztma kialakulásának veszélye, de zavart okozhat az idegrendszer fejlődésében, tanulási nehézséget, viselkedési zavarokat válthat ki. Felnőtteknél pedig a légszennyezés már rövid távon is növelheti a szívbetegségek és a stroke veszélyét, súlyosbítja az asztma és a krónikus hörghurut tüneteit, továbbá a légúti fertőzések kialakulásának kockázatát is növelheti. Várandósság alatt pedig megemeli a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.

Bár a légszennyezés tagadhatatlanul a legsúlyosabb közegészségügyi problémák egyike, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, szerencsére az egy főre eső globális halálesetek száma csökkenő trendet mutat az 1990–2021 időszakra vetítve. Ez jelentős részben a szigorúbb nemzetközi szabályozásnak és a közlekedéstechnológiai fejlődésének köszönhető.

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!