A meningitisz kialakulásával, lehetséges következményeivel, valamint a megelőzés lehetőségeivel kevesen vannak tisztában — ezért a mai meningitisz-világnap alkalmából egy sor hasznos információt tett közzé az Egészségügyi Világszervezet.
Idén 13. alkalommal, április 24-én tartják meg a meningitisz világnapját. Világszerte több mint harminc ország, többek között Románia is csatlakozik a kezdeményezéshez, mely évről évre felhívja a figyelmet erre a ritka, ám annál veszélyesebb betegségre, amelyet a köznyelvben bakteriális agyhártyagyulladásként ismerünk. Az Országos Közegészségügyi Intézet meningitiszre vonatkozó, legfrissebb elérhető statisztikája 2018-as. Akkor a 12 hónap során 77 meningitiszgyanús esetet regisztráltak, amelyek közül 73 igazolódott be, az esetek 22 százaléka pedig halállal végződött. Az ország 24 megyéje jelentett esetet vagy eseteket, köztük Szatmár megye is — igaz, megyénkben mindössze egy személy kapott agyhártyagyulladást.
A meningitisz sok esetben maradandó károsodást okozhat, akár végzetes is lehet. Kialakulását egy meningococcus nevű baktérium okozza, amelynek típusait A, B, C, W és Y betűkkel jelölik. Európában, így Romániában is a leggyakoribb megbetegedéseket a B és a C típus okozza. Romániában az igazolt meningitiszes esetek 69 százalékát az elmúlt években a B típus okozta.
A betegség rendkívül gyors lefolyású, így akár pár óra is sorsfordító lehet. Mindezt súlyosbítják a kezdetben nehezen felismerhető tünetek, amelyek gyakran keverhetők össze influenzás tünetekkel. Csecsemőknél a leggyakoribb jelei a láz, a hátrafeszített fej, étvágytalanság, rémült tekintet, fejhangú sírás, eszméletlenség, nyugtalanság és bőrvérzések. Nagyobb gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a betegség más tünetekben is megmutatkozhat. Ezek lehetnek: hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, ízületi fájdalom vagy eszméletvesztés. A tünetek jelentkezése után a gyors reagálás és az antibiotikum adása életmentő lehet.

Vakcinákkal az agyhártyagyulladás ellen

A nyugat-európai országokban kötelező módon oltanak agyhártyagyulladás ellen. Romániában a meningitisz okozta agyhártyagyulladás ellen nem oltanak, viszont a Streptococcus pneumoniae nevű baktérium okozta agyhártyagyulladás ellen igen. Ennek egyrészt anyagi háttere van, másrészt az Egészségügyi Minisztérium úgy ítélte meg, hogy nem jelentettek olyan sok esetet, ami fenyegetést jelentene a lakosság egészségére.
A hazai gyógyszertárakban többféle védőoltás megtalálható, az egyik a Prevenar 13 szuszpenziós injekció, ami egy pneumococcus elleni oltóanyag, a Streptococcus pneumoniae baktérium 13 típusával szemben nyújt védelmet. Ez az a vakcina, amit 100 százalékban támogat az állam a 2017. augusztus 1-je után születtek számára, mivel ezt 2017 augusztusában vezették be a kötelező védőoltások közé. Aki az említett időpont előtt született, annak igény esetén ki kell fizetnie a patikában.
Az említett vakcina mellett kapható még a Nimenrix védőoltás is, amely segítséget nyújt az A, C, W-135 és Y típusú Neisseria meningitidis nevű baktériumok okozta fertőzések elleni védelem kialakításában. Ezek olyan betegségeket okozhatnak, mint az agyhártya- és gerincvelő-gyulladás vagy vérmérgezés. Ez a védőoltás nem támogatott.
A Bexsero védőoltás B csoportú Meningococcus elleni vakcina, ez szintén nem támogatott oltás. Ezt a vakcinát 2 hónapos és annál idősebb személyeknek adják a B csoportú Neisseria meningitidis baktérium okozta megbetegedéssel szembeni védelem elősegítésére.

Bumbuluţ Krisztina